A szavazás Trump segélyfenyegetésének árnyékában kezdődött
A hondurasiak egy általános választáson adják le voksukat, amelyet Donald Trump amerikai elnök fenyegetései uralnak.
Billnek öt elnökjelöltje van, de a közvélemény-kutatást nagyrészt a baloldali Liberális Párt volt védelmi minisztere, Rixi Moncada, a mérsékelt liberálisokhoz tartozó Salvador Nasrallah televíziós műsorvezető és a jobboldali Nemzeti Párthoz tartozó üzletember, Nasri „Tito” Asfura közötti háromirányú versenynek tekintik.
Trump támogatását Asfura mögé vetette, és azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja a pénzügyi támogatást a közép-amerikai országnak, ha nem nyer.
A legutóbbi közvélemény-kutatások Naszrallahot helyezték előrébb, de mivel a szavazók 34%-a még mindig bizonytalan, ez bárkié lehet.
Xiomara Castro leköszönő elnök, aki az ország első női elnöke volt, amikor 2021-ben átvette a hatalmat a Liberális Pártban, a hondurasi törvények értelmében nem indulhat második ciklusban.
Támogatta, hogy Moncada lépjen a helyére. A 60 éves ügyvéd megfogadta, hogy győzelme esetén megvédi a „természeti erőforrásokat” a „21. századi filibusterektől, akik mindent privatizálni akarnak”. Moncada azt is megfogadta, hogy felveszi a harcot a korrupció „minden formája” ellen.
Moncada szombaton azzal vádolta Trumpot, hogy beavatkozott a választásokba, és jobboldali ellenfele támogatását „teljesen intervenciósnak” nevezte.
Trump szerint az Egyesült Államok „nagyon támogatná” Tito Asfura elnökválasztását.
„Ha nem tud nyerni, az Egyesült Államok nem dob jó pénzt a rossz után, mert egy rossz vezető csak katasztrofális eredményeket tud hozni egy ország számára, függetlenül attól, hogy melyik országban” – írta Trump közösségi média platformján, a Truth Social oldalán.
Az Egyesült Államok több mint 193 millió dollárt (146 millió fontot) küldött Hondurasnak az elmúlt pénzügyi évben. Külügyminisztérium honlapjánÉs a segélycsökkentések ellenére idén több mint 102 millió dollárt küldött. A Trump-kormányzat a hírek szerint már 167 millió dollárral csökkentette a 2024-re és 2025-re tervezett gazdasági és kormányzási segélyt. A kongresszus honlapján olvasható.
Egy másik bejegyzésben Trump azt írta, hogy ő és Asfura, a főváros Tegucigalpa egykori polgármestere „harcolhat a kábítószerekkel szemben” és küzdhet a kábítószer-kereskedelem ellen.
Nasri Asfura ígéretet tett arra, hogy „mindenki számára fejlődést és lehetőséget hoz”, „könnyíti a külföldi és belföldi befektetéseket az országban”, és „mindenki számára munkahelyet teremt” a közösségi médiában közzétett bejegyzések sorozatában.
Pártját azonban az elmúlt években botrányok és korrupciós vádak sújtották – többek között Juan Orlando Hernandez volt pártvezető és exelnök ítélete tavaly
Hernandezt 45 év börtönbüntetésre ítélték kábítószer-kereskedelem és fegyverkereskedelem vádjával az Egyesült Államokban. Trump most szeretné visszavonni a döntést.
Asfura óvatosan igyekezett elhatárolni magát Hernandeztől. Az AFP hírügynökségnek pénteken azt mondta, hogy „nincs kapcsolata” a volt elnökkel, és „a párt nem felelős a személyes tetteiért”.
A jelenlegi éllovas viszont a 72 éves Salvador Nasrallah, aki negyedik ciklusra indul az elnökválasztáson.
Azt állította, hogy a 2017-es győzelmét „Hernandez választási csalás” miatt lopták el. Ezt soha nem sikerült bebizonyítani, és a részleges újraszámlálás nem talált szabálytalanságot, bár a döntés széles körű tiltakozást váltott ki országszerte.
Kampánywebhelye szerint Naszrallah azt mondta, hogy kormányának fő célja a „nyitott gazdaság” lesz, és elkötelezett a munkahelyteremtés mellett. Azt is elmondta, hogy győzelme esetén megszakítja kapcsolatait Kínával és Venezuelával.
A feszültség a közelmúltban nőtt Venezuela és az Egyesült Államok között – az USA kiépítette katonai jelenlétét a térségben, és legalább 21 halálos támadást hajtott végre kábítószer-szállító hajók ellen. Nicolas Maduro venezuelai elnök szerint az Egyesült Államok lépése a menesztésére tett kísérlet.
Szombat, Trump bejelentette, hogy Venezuelának meg kell fontolnia légterének lezárásátBár ehhez nincs ereje.
Az egyfordulós szavazás 07:00 CST-kor (13:00 GMT) kezdődött, és 10 órával a szavazás után zárul le.
A választási csalással kapcsolatos – mind a kormánypárt, mind az ellenzék részéről felmerülő – megelőző vádak bizalmatlanságot szítottak a közvélemény-kutatásokkal szemben, és félelmet keltettek a választások utáni zavargásoktól.
Ez arra késztette a Nemzeti Választási Tanács elnökét, Anna Paula Hallt, hogy figyelmeztessen minden pártot, hogy „ne táplálja őket konfliktus vagy erőszak”.
