Az öböl vizének mekkora része sótalanító üzemekből származik? | USA-Izrael háború Irán miatt
Az Egyesült Államok–Izrael Irán elleni háború rávilágított a kritikus vízinfrastruktúra gyengeségére egy olyan régióban, amely a világ egyik leginkább vízhiányos régiója.
A héten Irán külügyminisztere azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy megtámadtak egy sótalanító üzemet az Irán partjainál, a Hormuzi-szorosban található Qeshm-szigeten. Állítólag 30 falu vízellátása állt le a sztrájk miatt. Alig 24 órával később Bahrein közölte, hogy egy iráni drón anyagi károkat okozott az egyik sótalanító üzemben Muharraq közelében.
A hat Öböl-állam – Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – a világ leginkább vízhiányos országai közé tartozik, és nagymértékben támaszkodik a sótalanításra, hogy kielégítse a 62 milliót meghaladó összlakosság szükségleteit.
Ebben a vizuális magyarázatban az Al Jazeera elmagyarázza, hogy a régió mennyire függ a sótalanítástól, mennyi vizet termelnek évente, és hogyan működnek a különböző sótalanítási folyamatok.
Az öbölben nincsenek állandó folyók
Az Öböl-államok sivatagok, állandó folyók nélkül. Bár hiányoznak bennük folyók, vannak szezonális vízi útjaik, a wadisok, amelyek a ritka esőzések során vizet szállítanak.
Ezek az országok elsősorban a talajvízre és a sótalanításra támaszkodnak gyorsan növekvő városaik, ipari területeik és mezőgazdasági ágazataik vízellátásában.
Az alábbi térkép az öblöt körülvevő területek főbb folyóit és vízi útjait mutatja.
(al Jazeera)
7,2 billió liter a sótalanításból
Az Öböl-menti országok állítják elő a világ sótalanított vizének mintegy 40 százalékát, partjaikon több mint 400 sótalanító üzemet működtetnek.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete által az abszolút vízhiányra megállapított határ személyenként évi 500 köbméter (655 köbméter).
A természetes édesvíz egy főre jutó átlagos részesedése mindössze 120 köbméter (155 köbméter) évente, így az Öböl-menti országok nagymértékben támaszkodnak a sótalanításra, hogy kitöltsék a kínálat és a kereslet közötti űrt.
A GCC Statisztikai Központ 2023-as jelentése szerint a hat Öböl-állam 7,2 milliárd köbméter vagy 1,9 billió gallon édesvizet termelt a sótalanítás révén. Ez személyenként körülbelül 122 köbmétert jelent évente, vagy körülbelül 334 litert (88 gallont) naponta. Összes beépített kapacitásuk azonban jóval nagyobb, évi 26,4 milliárd köbméterre becsülik.
Egymilliárd köbméter egy billió liternek felel meg.
A legnagyobb és legnépesebb állam Szaúd-Arábia – 37 millió lakossal. 2023-ban 3 milliárd köbméter sótalanított vizet állított elő, ezt követi az Egyesült Arab Emírségek 1,9 milliárd köbméterrel, Kuvait 0,8 milliárd köbméterrel, Katar 0,7 milliárd köbméterrel, Omán 0,5 milliárd köbméterrel és Bahrein 0,3 milliárd köbméterrel.
(al Jazeera)
Az Öböl-menti országok sótalanítástól való függése
A korlátozott csapadék, az állandó folyók hiánya és a felszín alatti vízkészletek kimerülése miatt a természetes édesvízkészletek nem elegendőek az Öböl gyorsan növekvő népességéhez.
Sótalanítás nélkül lehetetlen lenne ivóvíz, valamint ipari és mezőgazdasági célú víz fenntartása. A GCC Víztermelési és -fogyasztási statisztikai központ adatai szerint az egyes országok teljes vízellátásának sótalanítási függősége a következő:
(al Jazeera)
Sor
Az Öböl-menti országok közül Katar függ a leginkább a sótalanított víztől, 61 százalékkal. Összesített évi 1,1 milliárd köbméteres vízkészletének mintegy 22 százaléka talajvízből, 18 százaléka pedig esővízből származik. Ha azonban csak az ivóvízről van szó, Katar szinte kizárólag a sótalanításra támaszkodik, amely 3,2 millió lakosának ivóvízellátásának több mint 99 százalékát adja.
bahrein
Bahrein a második leginkább függő a sótalanított víztől, a teljes évi 0,5 milliárd köbméteres nemzeti vízkészlet 59 százaléka sótalanításból származik. Az ivóvíz esetében ez az arány több mint 90 százalékra nőtt. Emellett 1,6 millió lakosának víz 32 százaléka talajvízből, 11 százaléka pedig esővízből származik.
Kuvait
Kuvait az évi 1,7 milliárd köbméter víz 47 százalékát sótalanítással nyeri, míg 51 százaléka talajvízből, a fennmaradó rész pedig csapadékból származik.
egyesült arab emírségek
Az Egyesült Arab Emírségekben nagyjából hasonló a keverék: a víz 41 százaléka sótalanításból, 46 százaléka pedig talajvízből származik, a maradék pedig esővízből és tisztított szennyvízből származik. Ez évi 4,8 milliárd köbmétert jelent 11,5 millió lakosára vonatkoztatva.
Omán
Az Omán 4,7 millió lakosa számára évente termelt 2,2 milliárd köbméter 23 százaléka sótalanításból származik, ezt követi a 69 százaléka a talajvízből, a fennmaradó rész pedig a csapadékból és a tisztított szennyvízből.
Szaúd-Arábia
Szaúd-Arábia több sótalan vizet állít elő, mint bármely más ország, de teljes felhasználásának 18 százaléka sótalanításból származik. Szaúd-Arábia az Öböl-menti országok közül a legkevésbé függ a sótalanításból származó víztől, ehelyett teljes vízszükségletének 79 százalékát a felszín alatti vízre támaszkodik. Az állam évente 17,3 milliárd köbmétert termel csapadékból 37 millió lakosának többletként.
Hogyan működik a sótalanítás?
A sótalanítás a só és ásványi anyagok eltávolításának folyamata a tengervízből, hogy az emberi fogyasztásra és öntözésre alkalmas legyen. Főleg termikus desztillációval vagy fordított ozmózissal nyerik.
Történelmileg a víz sótalanításának egyetlen módja az volt, hogy felforralják, majd összegyűjtik a gőzt, hogy friss vizet kapjanak, ami lényegében így működik a termikus desztilláció.
A tengervizet a sótalanító üzemekbe táplálják. Innen a szűrők eltávolítják a homokot, az algákat és a részecskéket, mielőtt a vizet gőzig melegítenék, így a sók és ásványi anyagok maguk után maradnak. A gőzt ezután lehűtik és tiszta desztillált vízben kondenzálják. Ezután ásványi anyagokat adnak hozzá, és a vizet fertőtlenítik, hogy biztonságosan iható legyen. Végül a vizet önkormányzati csővezetékekbe szivattyúzzák vagy palackozzák otthoni, üzleti és ipari felhasználásra.
A fordított ozmózis ezzel szemben nagynyomású szivattyúkkal kényszeríti át a tengervizet egy féligáteresztő membránon, amely megfogja a sókat és ásványi anyagokat, miközben átengedi a vízmolekulákat.
Ez a módszer a sótalanítás népszerűbb formája lett, mert lényegesen olcsóbb az üzemeltetése, kevesebb energiát fogyaszt, és nem okoz hőszennyezést a forró víz óceánba juttatásával.
(al Jazeera)
Megjelenési Dátum: 2026-03-12 12:58:16
Forráslink: www.aljazeera.com
