Ne pazarolja a világ idejét – mondja Ukrajna Putyinnak a moszkvai amerikai tárgyalások után

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy „a világ idejét pazarolja”, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között az ukrajnai háború befejezéséről folytatott magas szintű tárgyalások nem vezettek kézzelfogható eredményekhez.

„Az Oroszország által megkezdett vérontásnak véget kell vetni. Ha ez nem történik meg, és Putyin ismét szembeköp a világgal, annak következményei kell, hogy legyenek” – mondta Sibiha.

Sibiha ennek ellenére hozzátette, hogy az amerikai delegáció közölte kollégáival, hogy a tárgyalásoknak „pozitív jelentőséggel bírnak a békefolyamat szempontjából”, és felkérték az ukrán tisztviselőket, hogy a közeljövőben folytassák a tárgyalásokat az Egyesült Államokban.

Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Wittkoff és veje, Jared Kushner csaknem öt órát töltött Putyinnal kedden a Kremlben, és a Fehér Ház szerdán közölte, hogy egy „alapos, eredményes találkozó” után tájékoztatták Trumpot.

Az amerikai-orosz tárgyalások napokkal az ukrán és európai vezetőkkel folytatott amerikai találkozók után kezdődtek, aggodalmak közepette, hogy az orosz követelésekhez túlságosan torzító megállapodás születik.

A jelek szerint kevés konkrét előrelépés történt Moszkva és Kijev álláspontjának egyeztetéséről szóló Kreml-tárgyalások során.

Jurij Usakov, Putyin vezető politikai tanácsadója kijelentette, hogy nem született kompromisszum a háború befejezésében. „Néhány amerikai javaslat többé-kevésbé elfogadhatónak tűnik, bár további megvitatásra szorul” – mondta, hozzátéve, hogy másokat nyilvánosan bírált az orosz vezető.

Bár Usakov nem részletezte, Moszkva és Kijev között legalább két nagy vita – az orosz erők által megszállt ukrán terület sorsa és Ukrajna biztonsági garanciái – továbbra is fennáll.

Kijev és európai partnerei úgy vélik, hogy még békemegállapodás esetén is az lenne a leghatékonyabb módja annak, hogy Oroszország a jövőben ismét támadjon, ha megadnák Ukrajna NATO-tagságát.

Oroszország határozottan ellenzi az ilyen javaslatot, Trump pedig többször is jelezte, hogy nem áll szándékában Kijevet beengedni a szövetségbe.

Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetősége „kulcskérdés” volt Moszkvában – közölte szerdán a Kreml.

Ushakov arra utalt, hogy az orosz tárgyalási pozíciót megerősítették a közelmúltban elért harctéri sikerek.

Az orosz csapatok „segítettek abban, hogy külföldi partnereink megfelelőbbé tegyék a békerendezéshez vezető utat” – mondta.

Az Egyesült Államok Kreml-látogatása előtt Putyint a hadsereg fáradalmait filmezték le egy orosz parancsnoki állomáson, és a parancsnokok tájékoztatták róla, hogy meghódították a kelet-ukrajnai Pokrovszkot, valamint más közeli településeket.

A pokrovszki csata folytatódik, és az orosz erők nem irányítják az egész várost, de az orosz tisztviselők egyértelműen úgy vélik, hogy az Egyesült Államok hallotta a katonai előnyökről szóló üzenetüket.

Az orosz erők fokozatosan előrehaladtak keleten, és úgy tűnik, hogy az elmúlt hetekben fokozták hadjáratukat. Az amerikai székhelyű Háborús Tanulmányozó Intézet (ISW) adatainak AFP elemzése szerint novemberben mintegy 701 négyzetkilométernyi területet foglaltak el Ukrajnában, és jelenleg Ukrajna területének 19,3%-át birtokolják.

A Kreml szerdán közölte, hogy Putyin kész folytatni a találkozást az amerikaiakkal, „amikor csak szükséges”.

De ahogy az orosz-amerikai kapcsolatok melegednek, a szakadék Moszkva és Európa között egyre szélesedik.

Putyin azzal vádolta Európát, hogy rontja Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatát, akadályozza a békefolyamatot azáltal, hogy olyan követeléseket terjeszt elő, amelyeket Moszkva nem tud elfogadni. Nem sokkal Wittkoffal és Kushnerrel való találkozás előtt Putyin egy moszkvai fórumon azt mondta, hogy „készen áll a háborúra”, még akkor is, ha nem akar konfliktust Európával.

Az Egyesült Királyság kormánytisztviselői Putyin üzenetét úgy ítélték meg, hogy „a Kreml csattanója egy olyan elnöktől, aki nem gondolja komolyan a békét”.

A NATO külügyminiszterei szerdán találkoztak Brüsszelben, és Mark Rutte főtitkár azt mondta, hogy pozitív a béketárgyalások folyamata, de Ukrajnát „a lehető legerősebb helyzetbe kell helyezni a harc folytatásához”.

Eközben az EU tagállamai megállapodtak az Európai Parlament képviselőivel, hogy 2027 vége előtt teljesen függetlenné teszik Európát az orosz gáztól.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „egy új korszak hajnalának” nevezett megállapodás értelmében 2027 szeptemberétől betiltják az Oroszországgal kötött hosszú távú gázvezeték-szerződéseket, 2027 januárjától pedig a cseppfolyósított földgázra vonatkozó hosszú távú szerződéseket.

„Európa energiabiztonságát és szabadságát választottuk. Nincs több zsarolás. Nincs több Putyin piaci manipulációja. Szilárdan kiállunk Ukrajna mellett” – mondta Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa szerdán.

A Bizottság azt is javasolja, hogy gyűjtsenek össze 90 milliárd eurót Ukrajna katonai és alapvető szolgáltatásainak finanszírozására, amíg az orosz háború folytatódik.

A terv szerint Belgiumnak vagy egy brüsszeli pénzintézetben tartott befagyasztott orosz vagyon felhasználásával kell „jóvátételi kölcsönt” adnia, vagy a pénzt nemzetközi adósságból finanszíroznák.

Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök üdvözölte a javaslatot, amely Ukrajna finanszírozási igényének kétharmadát fedezné a következő két évben.

Belgium ellenállt annak a tervnek, hogy a területén felhalmozott vagyonát felhasználja Moszkva jogi visszhangjával kapcsolatos aggodalmak miatt. Az Európai Központi Bank (EKB) is ellenezte az ötletet, mondván, hogy az nem szolgálna védőhálóként a kompenzációs hitelekhez.

A javasolt kölcsön kisebb, mint az eredetileg tervezett 140 milliárd eurós hitel, és Johann Wadeful német külügyminiszter kijelentette: „támogatjuk, és természetesen komolyan vesszük Belgium aggályait”.