Trump a Kongói Demokratikus Köztársaságból Felix Tshisekedit és a ruandai Paul Kagame-t látja vendégül a békemegállapodás aláírására
A Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda vezetői a térség régóta húzódó konfliktusának lezárását célzó békemegállapodás aláírására készülnek Donald Trump amerikai elnök által Washingtonban rendezett csúcstalálkozón.
A csúcstalálkozó előtt fokozódtak a harcok a kormányerők és a ruandai támogatású lázadók között a Kongói Demokratikus Köztársaság erőforrásokban gazdag keleti részén.
A Kongói Demokratikus Köztársaság hadserege azzal vádolta riválisait, hogy megpróbálják „szabotálni” a békefolyamatot, de az M23 lázadói szerint a hadsereg a tűzszünet megsértésével támadásba lendült.
Az év elején az M23 lerohanta a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének nagy részét egy támadás során, amelyben ezrek haltak meg, és sokakat kényszerültek elhagyni otthonaikból.
A Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke, Felix Tshisekedi és ruandai kollégája, Paul Kagame az elmúlt években gyakran sértegetett egymást, és egymást vádolták a konfliktus kirobbantásával.
Trump júniusban békemegállapodás aláírására kérte a két ország külügyminiszterét, „dicsőséges győzelemként” értékelve azt.
Tshisekedi és Kagame most ratifikálni fogja azt, és várhatóan más afrikai és arab vezetők is részt vesznek az aláírási ceremónián, köztük Burundiban és Katarban.
Az M23 nem lesz jelen – tárgyal a Kongói Demokratikus Köztársaság kormányával a Katar által vezetett párhuzamos békefolyamatban.
A Trump-adminisztráció vezette a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda közötti tárgyalásokat, remélve, hogy a két szomszéd közötti nézeteltérések megoldása megnyitja az utat az Egyesült Államok befektetéseinek növekedéséhez az erőforrásokban gazdag régióban.
Ruanda azonban tagadta, hogy támogatná az M23-at Az ENSZ-szakértők szerint hadseregük „ténylegesen irányítja az M23-as hadműveletet”..
Az M23 az év elején elfoglalta a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének kulcsfontosságú városait, köztük Gomát és Bukavut.
A Kongói Demokratikus Köztársaság hadseregének szóvivője, Sylvain Ekenge tábornok közleményében közölte, hogy a lázadók kedden újabb támadást indítottak dél-kivu tartomány falvai ellen.
A falvak körülbelül 75 km-re (47 mérföldre) találhatók Uvira városától, amely Burundival határos, és a dél-kivui regionális kormány székhelye volt, mióta a lázadók elfoglalták Bukavut.
Az M23 a maga részéről közölte, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság hadserege légi és szárazföldi támadást intézett állásai ellen, és azt a burundi erőkkel közösen hajtották végre.
Burundi nem kommentálta a vádakat. Több tízezer katonája van a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, hogy támogassa a harcoló hadsereget.
A felhajtás és a két vezető washingtoni jelenléte ellenére egyes elemzők szkeptikusak abban, hogy a megállapodás tartós békéhez vezet.
Bram Verest, a Kongói Demokratikus Köztársaság kutatója, a dél-afrikai székhelyű Biztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója a BBC-nek elmondta, hogy „jelenleg nincs tűzszünet, és az M23-as lázadás továbbra is kiterjeszti és megszilárdítja ellenőrzését”.
„Az aláírási ceremónia valószínűleg nem változtat ezen a helyzeten, bár van némi remény arra, hogy ez növelheti a kongói és ruandai vezetők felé való elszámoltathatóságot, hogy tiszteletben tartsák kötelezettségvállalásaikat” – mondta.
Ruanda azt állítja, hogy „védelmi intézkedéseket” hozott a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén az FDLR milícia csoport fenyegetései miatt, amelynek tagjai az 1994-es ruandai népirtást végrehajtó harcosok.
Kagame ragaszkodott a csoport leszereléséhez, míg a Kongói Demokratikus Köztársaság a ruandai csapatok kivonását követelte a béke feltételeként.
Az aláírandó szerződésben az szerepel, hogy mindkettőnek kell lennie.
Számos, az 1990-es évekre visszanyúló békemegállapodás azonban kudarcot vallott, amikor Ruanda azzal vádolta az előző kongói kormányt, hogy nem tudta lefegyverezni az FDLR-t, és ez továbbra is az egyik fő akadálya a konfliktus lezárására irányuló jelenlegi erőfeszítéseknek.
A Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya azt is követelte az M23-tól, hogy mondjon le az általa megszállt területről, amit a Katar közvetítésével folytatott tárgyalások során eddig nem volt hajlandó megtenni.
Katar és az Egyesült Államok összehangolja közvetítői erőfeszítéseit. Katar erős kapcsolatokat ápol Ruandával, míg az Egyesült Államokat a Kongói Demokratikus Köztársasághoz közelinek tekintik.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 2023-ban azt közölte, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság becslések szerint 25 milliárd dollár (21,2 milliárd GBP) ásványkészlettel rendelkezik.
Ezek közé tartozik a kobalt, a réz, a lítium, a mangán és a tantál – a számítógépekben, elektromos járművekben, mobiltelefonokban, szélturbinákban és katonai hardverekben használt elektronikus alkatrészek előállításához szükséges kulcselemek.
„Sok ásványi jogot kapunk az Egyesült Államoknak, Kongótól ennek részeként” – mondta Trump a megállapodás júniusi aláírása előtt.
