Ukrajna európai szövetségesei több biztonsági garanciát szorgalmaznak

Az európai vezetők szerint több munkát kell végezni Ukrajna biztonságának garantálása érdekében, miközben Washington nyomást gyakorol Kijevre, hogy kössön békemegállapodást Oroszországgal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban találkozott Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia és Friedrich Marz némettel, hogy megvitassák az ukrán és amerikai tisztviselők múlt heti megbeszélésein kidolgozott béketerv legújabb változatát.

A találkozó után Franciaország közölte, hogy „intenzívebbé teszi” a munkát, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Kijev számára.

Zelenszkijnek hétfőn este kellett Brüsszelbe utaznia, hogy találkozzon a NATO illetékeseivel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

A Downing Street-i megbeszélések előtt Starmer kijelentette, hogy az Ukrajnával kötendő békemegállapodásnak „erős biztonsági garanciákat” kell tartalmaznia.

Marge azt mondta, hogy „szkeptikus” az Egyesült Államok lehetséges béketervének egyes részleteivel kapcsolatban. „De beszélnünk kell róla. Ezért vagyunk itt” – tette hozzá.

Kijevben és Európa-szerte aggodalomra ad okot, hogy a tárgyalások lassú üteme miatti csalódottság megszakíthatja Ukrajna támogatását. „Nem működhetünk az amerikaiak nélkül, nem működhetünk Európa nélkül, ezért fontos döntéseket kell hoznunk” – mondta Zelenszkij Londonban.

A múlt héten ukrán tisztviselők három napot töltöttek egy amerikai tárgyalócsoporttal Floridában, hogy az Egyesült Államok által támogatott békejavaslaton változtasson, amelyet széles körben Oroszország számára kedvezőnek tartanak.

Ukrajna biztonsági biztosítékokat keres arra vonatkozóan, hogy a békemegállapodás megakadályozza Oroszországot abban, hogy újabb támadást vagy támadást indítson.

Moszkva és Kijev között továbbra is a területi engedmények kérdése marad. Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy Ukrajna teljes egészében vonja ki erőit abból a keleti régióból, amelyet Oroszország megpróbált erőszakkal elfoglalni, de nem tudta teljesen elfoglalni, cserébe az oroszok máshonnan történő kivonulásáért és az ellenségeskedés beszüntetéséért.

De Zelenszkij számára ez egy élvezhetetlen lehetőség, aki nem volt hajlandó megjutalmazni Moszkvát agressziójáért, és aki többször is figyelmeztetett, hogy Oroszország a keleti régióban bármilyen támaszpontot felhasználna Ukrajna elleni jövőbeni támadások megindítására.

Bár a Fehér Ház sürgette Kijevet és Moszkvát, hogy mielőbb állapodjanak meg a háború befejezésének sokrétű tervéről, a haladásnak alig volt jele.

Nem hozott konkrét eredményt Steve Wittkoff amerikai nagykövet és Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti moszkvai ötórás találkozója.

Ezeket a megbeszéléseket Zelenszkij főtárgyalója, Rusztem Umerov és amerikai kollégája háromnapos megbeszélése követte Miamiban, ami mindkét oldalon homályos, de pozitív kijelentéseket eredményezett a „haladásról”.

Vasárnap azonban Trump azzal vádolta Zelenszkijt, hogy nem olvasta el a felülvizsgált békemegállapodás tervezetét.

„Kicsit csalódott vagyok, amiért Zelenszkij elnök még nem olvasta el a javaslatot” – mondta, és kitart amellett, hogy az orosz Vlagyimir Putyin „jó”.

Körülbelül ugyanebben az időben Zelenszkij azt mondta, várhatóan hétfőn tájékoztatják Umerov londoni vagy brüsszeli tárgyalásait. „Néhány dolgot csak privátban lehet megbeszélni” – mondta.

A londoni tárgyalások Ukrajna európai szövetségeseinek legutóbbi kísérlete volt arra, hogy szerepet játsszanak az Egyesült Államok által vezetett háború befejezésére irányuló erőfeszítésekben, amitől félnek, hogy a gyors megoldás érdekében aláássák a kontinens hosszú távú érdekeit.

A jelentős gazdasági nyomás és a csatatéren elszenvedett veszteségek ellenére a Kreml kevés jelét mutatta annak, hogy hajlandó lenne kompromisszumot kötni alapvető követelései tekintetében, beleértve Ukrajnától a NATO katonai szövetséghez való csatlakozásának jövőbeli útját.

A múlt héten Putyin megismételte, hogy hajlandó folytatni a harcot mindaddig, amíg erői teljesen átveszik az irányítást Donyeck és Luhanszk régiók felett, amelyek 85%-át jelenleg az orosz hadsereg birtokolja.

Az Egyesült Királyság és Franciaország egy úgynevezett „a hajlandók koalícióját” vezeti – egy laza országcsoportot, amely a jövőben védelmi támogatást nyújthat Ukrajnának, beleértve az országba telepített esetleges megnyugtató erőket is.

Egyelőre nem világos, mit csinálna egy ilyen szövetség. Diplomáciai források korábban jelezték, hogy nem tűzszüneti vonal fenntartására használnák, és abban az értelemben különbözne a békefenntartó erőktől, hogy nem minősül semlegesnek.

Németország és más európai védelmi szereplők, köztük Olaszország és Lengyelország, különböző formájú védelmi segítségnyújtást ígértek, de szkepticizmusukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy csapatokat telepítsenek Ukrajnán belül – a Kreml javaslata szerint fontolóra veszi az eszkalációt.

Ahogy a tárgyalások folytatódnak az Egyesült Államokban és Európában, úgy folytatódik a háború is.

Vasárnap és hétfő között összesen 10 ember meghalt és 47-en megsérültek, amikor az orosz erők kilenc területet támadtak meg drónokkal, siklóbombákkal és rakétákkal.

Oroszország teljes körű inváziója Ukrajna ellen 2022 februárjában kezdődik. Azóta civilek és katonák ezrei haltak meg vagy sebesültek meg, ukrán városok pedig szinte éjszakánként égtek fel.