A francia szélsőjobboldali vezető azt mondta a BBC-nek, hogy „nagyrészt” osztja az Egyesült Államok figyelmeztetéseit Európában

A francia szélsőjobboldali Nemzetgyűlés (RN) vezetője, Jordan Bardella „többnyire” üdvözölte Donald Trump amerikai elnök új nemzetbiztonsági stratégiájában Európával kapcsolatos aggodalmakat.

múlt héten, A Fehér Ház nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amely felvázolta Trump világnézetét és a kontinentális európai államok, amelyeket sokan Európát keményen kritizálóként azonosítottak.

A BBC Nick Robinsonnak a Political Thoughts podcastjáért nyilatkozva Bardella méltatta a szerinte Trump „az amerikai büszkeséghez való felhívását”, de egyértelművé tette, hogy nem akarja, hogy Európát „bármely nagyhatalom leigázza”.

Azt mondta, hogy „minden nyugati demokráciában a szabadság, a nemzeti büszkeség szele fúj”.

Egy széleskörű interjúban a 30 éves férfit, akiről a közvélemény-kutatások azt sugallják, hogy vezesse a Franciaország következő elnöki posztjáért folyó versenyt, az RN politikai történetével és bevándorlással kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban is megkérdőjelezték.

Bardella kijelentette, hogy osztja a Trump-kormányzat által kifejezett aggodalmakat amiatt, hogy Európa „civilizációs kihalás” előtt áll, amit a Fehér Ház szerint különféle politikák, köztük a bevándorlás táplál.

„Kormányunknak a tömeges bevándorlással és a bevándorlási politikával kapcsolatos lazasága az elmúlt 30 évben megrendíti az európai országok, a nyugati társadalom és a francia társadalom egyensúlyát” – mondta Bardella.

A 2024 júniusában megtartott előrehozott parlamenti választások az RN-t tették a legnagyobb egyéni erővé a parlamentben, bár a baloldali pártok koalíciója győzött.

A következő francia elnökválasztásra 2027-ben kerül sor A Le Figaro friss közvélemény-kutatása szerint Bardella nyer a szavazatok 44%-ával – éppen Marine Le Pen, RN Figueroa előtt, akinek jelöltsége kétséges, miután elítélték uniós források elsikkasztása miatt, és öt évre eltiltották a választáson.

A jövő év eleji fellebbezés dönti el, hogy Le Pen indulhat-e – ellenkező esetben Bardella várhatóan lemond.

Bardella félresöpörte a köztük lévő feszültségre vonatkozó utalásokat, mondván, hogy „hit és barátság” egyesíti őket.

„Mellette fogok küzdeni, hogy megnyerje a fellebbezést. Együtt fogunk kampányolni a fellebbezésig, ahogyan azt kéz a kézben tesszük” – mondta az interjúban.

Az RN-t 1972-ben alapította Le Pen apja, Jean-Marie. Az akkori Nemzeti Front (FN) néven a francia politika meghatározó ereje lett. Jean-Marie Le Pen-t többször elítélték a holokauszt tagadásáért, és bűnbánó szélsőséges volt a nemzetben.

A Nick Robinsonnak adott interjújában Bardella elhatárolódott Jean-Marie Le Pen megjegyzéseitől, akárcsak sok más RN-politikus az elmúlt években.

„Küzdök a politikai mozgalmam és az elképzeléseim karikatúrái ellen” – mondta, hozzátéve, hogy kötelessége egyesíteni a franciákat, és bemutatni az országnak „a nemzeti fellendülés projektjét”.

„Az embereim nagy elvárásai a múlttal való szakítással kapcsolatban” – tette hozzá Bardella.

Az RN elődjének rasszista és antiszemita történetét megkérdőjelezve Bardella visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a Nemzeti Front valaha is olyan érveket állított fel, amelyek „sérthetnék” a lakosság bizonyos rétegeit.

„Sok zsidó szavaz ránk, és a szélsőségesség elleni védőbástyának tekintenek bennünket” – mondta.

Az RN elsősorban bevándorlásellenes pártként ismert, és régóta szorgalmazza Franciaországot a bevándorlási szabályok szigorítására, beleértve a francia állampolgárok szociális kiadásainak korlátozását.

„Ha holnap kormányfő leszek, Franciaország többé nem lesz a tömeges bevándorlás célpontja” – mondta, hozzátéve, hogy megválasztása esetén első parancsa az lenne, hogy népszavazást írjanak ki a bevándorlásról. „Ez lehetővé teszi számunkra, hogy visszavegyük a határ ellenőrzését.”

A francia alkotmány szerint azonban csak bizonyos kérdésekben lehet népszavazást tartani, amelyek nem tartalmazzák a bevándorlást, ezért először az alkotmányt kell módosítani. Ehhez az RN-nek meg kell szereznie az elnöki posztot, és abszolút többséget kell szereznie a parlamentben vagy elegendő szövetségesre.

Bardella – aki a párizsi régióban nőtt fel, de szülei is bevándorló származásúak – világos különbséget tett azok között, akik szerinte Franciaországban születtek, de „elutasították a köztársasági intézményeket, mint a rendőrség vagy az olyan értékeket, mint a szekularizmus”, és mások között, akik „mindent megtesznek azért, hogy franciák legyenek – támogatják a nyelvet, a kultúrát és a nemzeti pártfogást”.

Amikor arról beszélt, hogy mit jelent franciának lenni, ha nem elég az országban születni, Bardella azt mondta, úgy érzi, hogy franciának lenni „megtiszteltetés”, amely meghaladja a bürokráciát.

„Franciának lenni annyit jelent, mint ragaszkodni bizonyos értékekhez és életmódokhoz, hinni a férfiak és nők közötti egyenlőségben” – érvelt.

„Védelem a szekularizmust, és úgy érzem, hogy ma az iszlamizmus egy különálló politikai projektté vált… amely rá akarja kényszeríteni a saját szabályait a francia társadalomra” – tette hozzá Bardela, mielőtt ígéretet tett a radikális mecsetek bezárására és a „gyűlöletprédikátorok” kitiltására az országból, ha megválasztják.

Bár nem részletezte Franciaország gyakori és krónikus pénzügyi problémáit – az ország adóssága több mint 3 billió euró, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 114 százaléka – Bardella szerint a francia gazdaság „beteg”.

„Két betegséggel nézünk szembe: a túlzott adóztatással és a túlzott szabályozással” – mondta, és azt ígérte, hogy megszabadítják az országot a növekedést korlátozó „béklyóktól”. Az RN tavaly óta többször is elutasította a kormány által készített éves költségvetéseket, és ígéretet tett erre az idén is.

Bardella álláspontja Ukrajnával kapcsolatban is mutat némi különbséget a jelenlegi centrista kormánnyal. Miközben azt mondta, Oroszország „többdimenziós fenyegetést jelent a francia és az európai érdekekre nézve”, és még békemegállapodás esetén is biztonsági garanciákat követel Kijevtől, azt is mondta, hogy „határozottan ellenzi” csapatok Ukrajnába küldését.

Emmanuel Macron kormánya viszont állandó katonai jelenlét bevetését javasolta, igaz, távol a frontvonalaktól.

De egy ilyen döntés „hozzájárulna az eszkalációhoz”, mondta Bardella, „különös tekintettel arra, hogy nukleáris fegyvereink vannak, és Putyin elnök szándékai nem világosak”.

Ha Bardella indul és megnyeri a következő elnökválasztást, 31 éves lesz.

Macron 39 éves volt, amikor 2017-ben Franciaország legfiatalabb elnöke lett Míg Macron két évig volt pénzügyminiszter François Hollande alatt, Bardella ehhez képest soha nem volt kormányon.

„Igaz, hogy 30 éves vagyok. Sajnos nem tudok mit tenni” – érvelt.

„Ismerem országunk egzisztenciális kérdéseit… és azt kell mondanom, hogy ma „túl korai” lenne, nem pedig a holnap „túl késő”.