A sci-fi valósággá válik: tudósok mini agyakat növesztenek a jövő számítógépeihez

Ami korábban csak a sci-fi filmek világában létezett, ma már a laboratóriumokban válik valóra. Egyre több kutató kísérletezik azzal, hogy élő sejteket alakítson működő számítógépekké – ez az új tudományág a biokomputing.

A biokomputing forradalma – amikor a sejtek gondolkodnak

A svájci FinalSpark kutatólaborban tudósok úgynevezett „élő szervereket” fejlesztenek, amelyek az emberi agy tanulási folyamatait utánozzák. A cél: olyan wetware (azaz „nedves hardver”) létrehozása, amely egy nap akár a mesterséges intelligencia rendszereit is felülmúlhatja, miközben az energiafogyasztása töredéke lenne a hagyományos adatközpontokénak.

A vállalat társalapítója, Dr. Fred Jordan szerint ez a kutatási irány nemcsak technológiai, hanem filozófiai kérdéseket is felvet.

„Amikor azt mondjuk, hogy egy neuront gépként használunk, újra kell gondolnunk, mit is jelent embernek lenni” – mondta Jordan.

Hogyan működik a „nedves hardver”?

A folyamat alapja őssejtekből növesztett neuronhálózatok, úgynevezett organoidok, amelyek az emberi agy sejtjeinek miniatűr változatai. Ezeket elektródákhoz kapcsolják, majd különböző jelekkel ingerlik, hogy adatfeldolgozási mintákat tanuljanak meg – hasonlóan ahhoz, ahogy az AI algoritmusok működnek.

A FinalSpark laborjában Dr. Flora Brozzi mutatta be a tenyésztett organoidokat: apró, fehér gömbök, amelyek hetek vagy hónapok alatt fejlődnek és reagálnak az elektromos jelekre. A kutatók már most képesek EEG-szerű aktivitási jeleket mérni, bár a reakciók gyakran kiszámíthatatlanok.

Az élettartam és etikai kihívások

A biokomputerek legnagyobb korlátja, hogy az organoidok nem rendelkeznek véredényekkel, így élettartamuk korlátozott.
A FinalSpark-nál jelenleg körülbelül négy hónapig maradnak életben a mini agyak, mielőtt elpusztulnának. A haláluk előtt gyakran erőteljes agyi aktivitás figyelhető meg – hasonlóan az emberi agy utolsó pillanataihoz.

„Több ezer ilyen ‘mini halált’ rögzítettünk az elmúlt években. Minden egyes alkalommal újra kell kezdenünk a kísérletet” – mondta Dr. Jordan.

A biokomputing jövője és lehetőségei

A FinalSpark mellett más kutatóintézetek is úttörő szerepet játszanak a wetware technológiában.

• Az ausztrál Cortical Labs mesterséges neuronokat tanított meg Pong videojátékra.
• Az amerikai Johns Hopkins Egyetem pedig mini agyakat használ betegségek – például Alzheimer és autizmus – kutatására.

Dr. Lena Smirnova, a Johns Hopkins neurobiológusa szerint a biokomputing célja nem a szilícium alapú AI kiváltása, hanem annak kiegészítése:

„Az élő számítógépek segíthetnek az agykutatásban, a gyógyszerfejlesztésben és az állatkísérletek csökkentésében.”

Összegzés

A biokomputing és a mini agyak fejlesztése még gyerekcipőben jár, de hatalmas potenciált rejt az energiahatékony számítástechnika és a mesterséges intelligencia területén.
Ahogy Dr. Jordan fogalmaz:

„Mindig is szerettem a sci-fit. Most viszont úgy érzem, mintha én magam írnék egyet.”