Az izraeli törvénytervezet első olvasatban ment át a halálbüntetésről azok számára, akiket terroristának tart

Az izraeli parlament első olvasatban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely halálbüntetést javasol az állam ellen cselekvő terroristák számára – ez a követelmény azt jelenti, hogy azt csak az izraeliek elleni halálos támadásokért elítélt palesztinok ellen lehet alkalmazni.

A Palesztin Hatóság és az emberi jogi csoportok által elítélt törvénytervezetet 39 igen szavazattal, 16 ellenében támogatta a 120 fős Knesszet.

Itamar Ben-Gavir, a szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter – akinek a Zsidó Hatalom pártja nyerte a szavazást – édességgel ünnepelt hétfőn késő este.

„Végre a törvény elfogadása után a terroristák a pokolban szabadulnak” – mondta.

A törvényjavaslatnak még két olvasaton kell átmennie, mielőtt törvény lesz.

Ugyanezen az ülésen a Kneszet jóváhagyta egy másik vitatott törvénytervezet első olvasatát, amely lehetővé teszi az izraeli kormány számára, hogy bírósági jóváhagyás nélkül bezárjon egy külföldi médiát. A szavazás mellett 50-en, ellene 41-en szavaztak.

A törvény célja, hogy a katari tulajdonú Al Jazeera 2024 májusában történő bezárását lehetővé tévő ideiglenes végzést állandó törvényté alakítsa. A kormány jogi tanácsadói ellenezték.

Bár Izraelben kis számú bűncselekményért létezik halálbüntetés, az állam 1948-as létrehozása óta csak kétszer alkalmazták. A náci háborús bűnös Adolf Eichmannt utoljára 1962-ben akasztották fel egy nyilvános tárgyalás után.

A büntető törvénykönyv módosítását a Zsidó Hatalom Pártja követelte, és aláírta a Knesszet Nemzetbiztonsági Bizottsága, amely közleményében azt írta, hogy ennek célja „a terrorizmus kezdeti szakaszában való elfojtása és erős elrettentő erő létrehozása”.

A közlemény így szól: „Azt javasolják, hogy azt a terroristát, akit rasszizmusból vagy közgyűlöletből fakadó gyilkosság miatt ítéltek el, olyan körülmények között, amikor a cselekményt azzal a szándékkal követték el, hogy megkárosítsák Izrael államát és a zsidó nemzet újjászületését, kötelező halálbüntetésre ítélni.”

Az Izraelnek ártalmas záradék potenciálisan elítéli a palesztinokat halálos támadásokért, de a zsidó izraelieket halálra ítélik.

A Palesztin Hatóság külügyminisztériuma – amely a megszállt Ciszjordánia egyes részeit irányítja – a javasolt törvényt „az izraeli szélsőségesség és a palesztin nép elleni bűncselekmények eszkalációjának új formájának” nevezte.

Ben-Gavir régóta szorgalmazza, hogy a halálbüntetésről szóló törvényjavaslatot Knesszet szavazásra bocsátsák, de ezt a lépést korábban ellenezték izraeli politikai és biztonsági vezetők, akik azzal érveltek, hogy ez megnehezítheti a Hamász által Gázában fogva tartott, élő izraeli túszok kiszabadítására tett erőfeszítéseket.

Ez már nem aggodalomra ad okot, miután a múlt hónapban megkezdődött gázai tűzszünet után visszatértek.

Ben-Gavir egyike volt azon néhány izraeli miniszternek, akik a háború befejezését célzó gázai tűzszüneti megállapodás ellen szavaztak. 20 túlélő túszt küldtek haza 2000 palesztin fogolyért cserébe, köztük körülbelül 250 életfogytiglani börtönbüntetést töltőt, akik közül sokat izraeliek meggyilkolása miatt ítéltek el.

„Egy halott terroristát nem engednek ki élve” – ​​kommentálta Limor Son Har-Melech, a Jewish Power tagja és a törvényjavaslat szponzora.

2003-ban, a második intifáda, vagyis a palesztin felkelés idején az akkor terhes Har-Melech-et és férjét – aki a megszállt Ciszjordánia egyik településén élt – palesztin fegyveresek támadták meg autójukban. Férje meghalt, ő pedig megsérült, ezért sürgősségi császármetszéssel kellett szülnie.

Elmondta a Knesszetnek, hogy férje egyik gyilkosát szabadon engedték egy korábbi csereügylet keretében, amely egy Gázában fogságban tartott izraeli katona visszaszállítására irányult. Elmondta, hogy részt vett a Hamasz által vezetett támadásban 2023. október 7-én, és halálos támadást rendelt el egy másik izraeli ellen, mielőtt a gázai háború során megölték.

A törvénytervezetre válaszul a palesztin emberi jogi szervezetek azt mondták, hogy annak „legaggasztóbb szempontja” az lenne, hogy amint törvény lesz, visszamenőlegesen is alkalmazzák.

A Hamász katonai szárnyára hivatkozva azt sugallták, hogy az a szándéka, hogy „kollektív kivégzéseket hajtson végre, amelyek az Al-Kasszam Brigádok elit haderejének több száz palesztin foglyát célozhatják meg, akiket október 7-én vagy azt követően tartóztattak le”.

Izrael igazságügyi minisztere már közölte, hogy a Knesszet törvényhozását kéri egy különleges büntetőbíróság létrehozására a 2023. október 7-i merényletben való részvétellel vádolt gázaiak bíróság elé állítására, amely eljárás halálbüntetéssel járhat a bűnösnek talált személyek számára.

Mintegy 1200 ember halt meg egy határon átnyúló támadásban, amelyet több tízezer fegyveres Hamász harcos követett el két évvel ezelőtt Izrael déli részén. A kirobbantott háborúban a Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium szerint több mint 69 ezren haltak meg Gázában.

Az izraeli törvényhozók által „Al-Dzsazíra-törvényként” ismertté vált formálissá a gázai tűzszünetet követi.

A háború alatt az Al Jazeera kénytelen volt bezárni irodáit a megszállt kelet-jeruzsálemi szállodában az izraeli távközlési minisztérium által bevezetett szankciók miatt. Az izraeli hadsereg ezután elrendelte a hálózat ciszjordániai Ramallah városában található irodájának bezárását, azt állítva, hogy az veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

Izrael híradásaiban Izrael-ellenes elfogultsággal és a Hamász támogatásával vádolta az Al Dzsazírát. Az Al Jazeera többször is tagadta az ilyen vádakat, és elítélte Izrael cselekedeteit.

Az új nemzetközi médiatörvény állandó felhatalmazást adna a kormánynak arra, hogy leállítsa a külföldi műsorszolgáltatókat Izraelben, még háború vagy nemzeti szükséghelyzeten kívül is, és megszünteti az igazságügyi felügyelet szükségességét.

Tavaly a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezésben a külföldi műsorszolgáltatók tilalmát engedélyező ideiglenes végzés ellen az Association for Civil Rights in Israel (ACRI) azzal érvelt, hogy „a törvény sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, az információhoz való jogot és a sajtószabadságot, és megakadályozza, hogy a polgárok és a lakosok olyan információkhoz jussanak, amelyeket nem sugároznak az izraeli médiában vagy csatornákon.”

A két vitatott törvényjavaslat várhatóan a második és a harmadik parlamentben készül el.