Kommunista és szélsőjobboldali jelöltek indulnak Chile elnöki posztjáért

A chilei elnökválasztás második fordulója decemberben egy kommunista párt és egy szélsőjobboldali jelölt között zajlik, miután a vasárnapi első fordulóban nem született egyértelmű győztes.

A választási kampányt a bûnözés és a bevándorlás uralta, mivel az elmúlt években megnõtt az országba irányuló bevándorlás, és a jelöltek megígérték, hogy harcba szállnak az olyan külföldi bandák ellen, mint a venezuelai Tren de Aragua.

Janet Jara, a kormánykoalíció kommunista párti képviselője kis híján nyerte az első fordulót, őt követte a szélsőjobboldali jelölt, José Antonio Cast.

Az eredmény várhatóan növelni fogja a szereplők számát, mivel Zara volt az egyetlen baloldali jelölt, aki több jobboldali jelölttel szemben indult, ami megosztotta a jobboldali szavazatot.

A december 14-i második fordulóban a szavazóknak e két jelölt egyike körül kell gyülekezniük.

Várhatóan Kast olyan jelöltek szavazatait is átveszi, akik nem jutottak be az utolsó két közé, köztük Evelyn Mathieu jobbközép szenátor és Johannes Kaiser keményvonalas liberális kongresszusi képviselő.

Ha ez megtörténik, Chile lesz Latin-Amerika legmodernebb országa, amely jobbra költözik

Kast konzervatív jogász és volt kongresszusi képviselő, aki elvesztette a 2021-es választásokat Gabriel Borik elnökkel szemben. Harmadszor indul az elnöki tisztségért.

A kilencgyermekes édesapa a bevándorlás kemény visszaszorítása mellett kampányolt, beleértve a Trump-féle „határfalat”, ellenzi az abortuszt még nemi erőszak esetén is, bírálta a környezetvédelmi és bennszülöttek aktivizmusát, és meg akarja szűkíteni az államot.

Bátyja miniszter volt Augusto Pinochet diktatúrája idején, apja pedig a náci párt tagja volt.

A választás éjszakáján beszédében azt mondta, Chilének el kell kerülnie „egy nagyon rossz kormány folytatását. Valószínűleg Chile demokratikus történetének legrosszabb kormánya”.

Zara a Kommunista Párt tagja, de a gyakorlatban sokan balközépnek tartják. Boric elnök kormányának minisztere volt, és platformja a lítiumtermelés növelésére, a minimálbér emelésére, új börtönök építésére és a hadsereg bevetésére tett ígéreteket foglalta magában Chile határainak védelmében.

Amint az eredmények érkeztek, azt mondta: „A demokráciára hazánkban vigyázni kell, és meg kell becsülni. És nagyon sokba kerül a helyreállítása, ma veszélyben van.”

Mindkét jelölt hangsúlyozta elkötelezettségét a bûnözés és a bevándorlás leküzdése mellett, miközben egyre növekszik a szervezett bûnözés és az emberrablások száma az országban.

2017 óta Chile külföldi lakossága nőtt. A Nemzeti Bevándorlási Szolgálat 2023 decemberében közölte, hogy több mint 1,9 millió emberhez jutott el. Hivatalos becslések szerint legalább 330 000 okmányokkal nem rendelkező bevándorló él illegálisan az országban, sokan közülük Venezuelából.

Cast a bevándorlást okolja a növekvő bűnözésért, bár több tanulmány kimutatta, hogy a külföldön születettek átlagosan kevesebb bűncselekményt követnek el, mint a chileiek.

Chile, amelyet virágzóbbnak és biztonságosabbnak tartanak, mint a többi latin-amerikai ország, kedvelt célpont a régióból érkező migránsok és az Egyesült Államokból Trump elnök bevándorlási fellépése nyomán visszatérők számára.

Caste megígérte az okmányokkal nem rendelkező bevándorlók és az országba illegálisan belépő személyek tömeges kitoloncolását, valamint alagutak építését Chile Peru és Bolívia északi határai mentén.

Új, szigorúan biztonságos börtönöket is ígért, amelyek hasonlóak az El Salvador-i börtönökhöz.

A Zara új börtönök építését és a kábítószer-kereskedelemért elítélt külföldiek kitoloncolását ígérte.

Ez volt az első alkalom, hogy minden szavazásra jogosult személyt automatikusan regisztráltak a szavazásra, és a szavazás kötelező volt Chilében.