Maduro „kész négyszemközt beszélni”, ahogy az Egyesült Államok nyomása nő
Vanessa BuschluterLatin-Amerika szerkesztő, BBC News Online
Nicolas Maduro venezuelai vezető kijelentette, hogy hajlandó négyszemközt tárgyalni a Trump-kormányzat képviselőivel, mivel az Egyesült Államok nyomása egyre nagyobb rá.
Maduro néhány órával azután tette ezt a megjegyzést, hogy Donald Trump amerikai elnök nem zárta ki a szárazföldi erők bevetését a dél-amerikai országban.
A Trump-adminisztráció egy drogkartell vezéreként vádolta meg Madurót – akinek tavalyi újraválasztását sok ország elhamisította.
Maduro tagadja a vádakat, és azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy háborút próbál szítani Venezuela olajtartalékainak ellenőrzése érdekében.
Az Egyesült Államok kormánya egyre nagyobb nyomást gyakorol Maduróra, mióta Trump januárban letette a második ciklusát.
Megduplázta az elfogásával kapcsolatos tájékoztatásért felajánlott 50 millió dolláros (38 millió font) jutalmat, augusztusban pedig kábítószer-ellenes akciót indított a Venezuelából az Egyesült Államokba kábítószer-szállítással vádolt hajók ellen.
Több mint 80 ember halt meg a feltételezett hajók elleni amerikai támadásokban, főként a Karib-térségben és néhányan a Csendes-óceánon.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerint a „Déli Lándzsa hadművelet” célja a „narkoterroristák” eltávolítása a nyugati féltekéről.
A jogi szakértők azonban megkérdőjelezték a razziák jogszerűségét, rámutatva, hogy az Egyesült Államok nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a hajókon kábítószert szállítottak volna.
Az amerikai haditengerészet legnagyobb repülőgép-hordozóját, a USS Gerald Fordot is magában foglaló Venezuelában telepített amerikai katonai bevetés nagysága mind azt a találgatást szította, hogy valódi célja Maduro hatalomból való eltávolítása.
Trumpot az újságírók többször is megkérdezték kormánya terveiről, és látszólag egymásnak ellentmondó válaszokat adott.
A CBS amerikai műsorszolgáltató november 3-i kérdésére, hogy az Egyesült Államok háborúzni készül-e Venezuelával, Trump azt mondta: „Nem hiszem”.
De vasárnap arra a kérdésre, hogy kizárná-e az amerikai csapatokat Venezuelában, azt válaszolta: „Nem, nem zárom ki, nem zárok ki semmit.”
Amikor azonban arról kérdezték, hogy közvetlenül beszél-e venezuelai kollégájával, azt mondta: „Valószínűleg beszélni fogok vele, igen.” „Mindenkivel beszélek” – tette hozzá Trump.
Szintén vasárnap az Egyesült Államok külügyminisztériuma közölte, hogy „a Cartel de los Soles-t”, a Maduro vezette venezuelai kábítószer-kereskedő csoportot külföldi terrorszervezetté (FTO) kívánja nyilvánítani.
A külügyminisztérium azonban ahelyett, hogy ezt azonnal megtenné, november 24-én lép hatályba.
A késedelmet – azzal párosulva, hogy Trump nyitva hagyta az ajtót a közvetlen tárgyalások előtt – egyesek az Egyesült Államok ultimátumaként értelmezték Madurót: lépjen be a tárgyalásokba, különben keményebb amerikai fellépéssel kell szembenéznie.
FTO-nak lenni azt jelenti Az Egyesült Államok állampolgárai számára illegálissá válik, hogy tudatosan anyagi támogatást vagy forrásokat nyújtanak a szóban forgó csoportnak.
A Fehér Ház szerint ezután az Egyesült Államok politikája lett, hogy „teljesen felszámolja ezeknek a szervezeteknek az Egyesült Államokban való jelenlétét, és azon képességüket, hogy fenyegessenek az Egyesült Államok területét, biztonságát és biztonságát”.
Egyes elemzők úgy vélik, hogy mivel a Trump-adminisztráció azt állítja, hogy legális az állítólagos kábítószer-hajókat célba venni a Karib-térségben, mert szerinte azok veszélyt jelentenek az amerikai állampolgárokra, az FTO-jelölést felhasználhatja a Cartel de los Solace elleni sztrájkok támogatására Venezuelában.
Maduro a közelmúltbeli nyilvános fellépésein közvetlenül az Egyesült Államok népéhez fordult, még angolul is beszélt – és egyszer még énekelt is –.
Hétfőn azt mondta, „párbeszéd, hívj, igen, béke, igen, háború, nem, soha, soha háború”, és kitartott amellett, hogy kész „szemtől szemben” beszélni azokkal az Egyesült Államokban, akik „beszélni akarnak Venezuelával”.
A különböző felek korábbi kísérletei, hogy a Maduro-kormány képviselőivel tárgyaljanak, kudarcot vallottak.
A venezuelai ellenzék és a Maduro-kormány közötti tárgyalások Norvégia közvetítésével és Barbadoson megszakadtak, mielőtt a Vatikán támogatta a venezuelai politikai válságból való kiutat keresni.
Miközben az Egyesült Államok nyomást gyakorol Maduróra, a venezuelai ellenzéki vezető és a Nobel-békedíjas María Corina Machado arra próbálja ösztönözni a venezuelai hadsereget, hogy váltsanak oldalt, és forduljanak Maduróban.
Egy ismeretlen venezuelai helyről beszélt és posztolt, ahol a letartóztatás elkerülése érdekében rejtőzködött, Machado régóta „bűnözői struktúrának” minősítette a Maduro-kormányt, és felszólította a venezuelaiakat, hogy egyesüljenek a kiszorítása érdekében, közvetlenül a biztonsági erőkhöz fordulva, hogy váltsanak oldalt.
Ebben azt mondja, hogy „egy új korszak küszöbén állunk – ahol természetes jogaink diadalmaskodni fognak”, és azt állítja, hogy Madurót és közeli szövetségeseit felelősségre kell vonni az „emberiség elleni bűncselekményekért”, beleértve a politikai foglyokkal és fogvatartottakkal való rossz bánásmódot is.
