Két Oroszországnak dolgozó ukrán vasúti szabotázs mögött áll – mondta a lengyel miniszterelnök

Donald Tusk lengyel miniszterelnök közölte, hogy két ukrán állampolgárt azonosítottak a lengyel vasúti hálózat ellen elkövetett két támadás gyanúsítottjaként, akik régóta az orosz hírszerzésnek dolgoztak.

Egy gyanúsítottat már távollétében elítéltek ukrajnai szabotázscselekmények miatt – mondta Tusk a parlamentben.

Hétfőn felkereste a Varsótól délkeletre fekvő Mika közelében történt robbanást, amely a hétvégén megrongálta az ukrán határhoz vezető vasútvonalakat, és „példátlan szabotázscselekménynek” nevezte.

Hétfőn egy másik, Pulau melletti vonalon történt incidens miatt egy zsúfolt vonat hirtelen megállt, és megrongálta a felsővezetékeket.

A Kreml visszautasította az orosz részvételre vonatkozó felvetéseket.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője azt mondta: „Igazán furcsa lett volna, ha nem Oroszországot okolják először.”

„Oroszországot hibrid és közvetlen háborús cselekményekkel vádolják Lengyelországban” – mondta az orosz állami sajtónak, hozzátéve: „A russzofóbia minden bizonnyal széles körben elterjedt ott”.

A lengyel hatóságok eleinte azt mondták, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a Varsó-Lublin vasútvonalon történt két szabotázst „külföldi szolgálat” irányította.

A lengyel különleges szolgálatok miniszterének szóvivője akkor azt mondta kedden, hogy „minden arra mutat, hogy orosz különleges szolgálatok”.

„A cél az volt, hogy vasúti katasztrófát okozzanak” – mondta Tusk a képviselőknek.

A lengyel kormányfő azt mondta, hogy nem hozza nyilvánosságra a két gyanúsított nevét, mert az bonyolíthatja a műveletet, bár azt mondta a parlamentnek, hogy az egyik Fehéroroszországban él, a másik pedig Kelet-Ukrajnából származik.

Mindkét gyanúsított ősszel lépett be Fehéroroszországból Lengyelországba, és a Fehéroroszország délnyugati részén, a mai Ukrajna határához közel fekvő Tereszpol határátkelőjén tért vissza oda – tette hozzá.

Tusk elmondta, hogy november 15-én 21:00 (GMT) körül egy katonai célú robbanószerkezet robbant fel Mika falu közelében.

A robbanás egy tehervonat elhaladása közben történt, és egy kocsi padlójában kisebb károk keletkeztek. A CCTV rögzítette.

Tusk szerint a mozdonyvezető sem vette észre az esetet.

Hozzátette, a korábbi kísérletek a vonat kisiklására oly módon, hogy acélbilincseket rögzítettek a sínekre, kudarcot vallottak.

A második szabotázscselekményben, november 17-én egy 475 utast szállító vonatnak hirtelen fékeznie kellett a vasúti infrastruktúra károsodása miatt – mondta Tusk.

A miniszterelnök azt is közölte, hogy még kedden elrendeli a riasztási fokozat emelését egyes vasútvonalakon.

Elmondta, hogy tavaly év eleje óta 55 embert tartóztattak le, közülük 23-at szabotázscselekményekre való felbujtás vádjával indítottak őrizetbe.

Oroszország ihletője, folytatta Tusk, az, hogy félelmet keltsen és ukránellenes érzelmeket szítson a lengyel társadalomban, ahol több mint egymillió ukrán háborús menekült él.

„Szeretném hangsúlyozni, hogy az orosz hatóságokat nem csak közvetlenül érintik az ilyen akciók, hanem társadalmi és politikai következményei is vannak annak, hogy ez az akció megtörténik” – mondta.

„Ez bizonytalanságot, káoszt, pánikot, spekulációt és bizonytalanságot jelent.”

Lengyelország egyszerre a NATO és az EU tagállama, és vasúti hálózata döntő fontosságúvá vált a segélyszállítmányok Ukrajnába költöztetésében, mióta Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű offenzíváját.

Szeptemberben, Tusk elmondta, hogy három orosz drónt lengyel és más NATO-repülőgépek lőttek le a lengyel légtér felett. Az Ukrajna elleni éjszakai támadás során.

Akkor azt mondta, hogy a hatóságok 19 drónbetörést rögzítettek, némelyikük elég mélyre repült ahhoz, hogy ideiglenesen bezárjon négy repülőteret, köztük Varsó fő csomópontját, Chopint.

Az orosz védelmi minisztérium válaszul azt mondta, hogy „nem tervezi” a lengyel földön lévő létesítmények megcélzását.