„A második kiegészítés nem másodosztályú jog”: Aag Harat Dhillon új DOJ egységet jelent be a fegyverek végrehajtásának világában Hírek

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma új Második Módosítási Jogi Osztályt hozott létre Polgári Jogi Osztályán belül, ami egy jelentős szerkezeti változás, amely a fegyveres jogokat a minisztérium végrehajtási prioritásai közé emeli. Harmeet Dhillon főügyész-helyettes, aki a részleget vezeti, azt mondta, hogy az új szekció tükrözi a minisztérium azon felelősségét, hogy minden más alkotmányos védelemmel egyenlő jelentőségű fegyvertartási és fegyvertartási jogot biztosítson.

Harmeet Dhillon Új szövetségi egységet mutattak be fegyverjog érvényesítése

A Kongresszusnak benyújtott belső DOJ-tervek szerint a második módosítási jogok szekciója várhatóan 2025 decembere körül kezdi meg működését. A szekciót azért hozták létre, hogy kivizsgálja és szükség esetén megtámadja azokat az állami és helyi fegyverszabályokat, amelyek a DOJ véleménye szerint sérthetik a Legfelsőbb Bíróság precedensét, vagy indokolatlanul korlátozhatják a törvénytisztelő polgárokat. Míg a DOJ a múltban időnként büntetőeljárást indított a második kiegészítéssel kapcsolatos követelések alátámasztására, ez az első alkalom, hogy a polgárjogi osztályon belül külön részleg lesz a fegyverek jogairól.Azáltal, hogy a munkát a Polgári Jogi Osztályon belül helyezi el, a minisztérium formálisan olyan joggá emeli a lőfegyverek tulajdonjogát, amely garantálja a strukturált szövetségi védelmet, valamint a szavazati jogokat, a fogyatékkal élők jogait és a vallásszabadságot.Harmeet K. Dhillont, a konzervatív polgárjogi peres ügyvédet és a Center for American Liberty alapítóját Donald Trump elnök jelölte, a szenátus pedig 2025 áprilisában megerősítette a polgárjogi osztály élére. 2025 során többször használta a „A második kiegészítés nem másodosztályú jog” kifejezést nyilvános nyilatkozataiban, bírósági beadványaiban és sajtókommentárjaiban. Dhillon azzal érvel, hogy a legfelsőbb bíróság legutóbbi döntései, mint például a District of Columbia v. Heller és a New York State Rifle & Pistol Association kontra Bruen egyértelművé teszik, hogy az államok nem írhatnak elő szigorú korlátozásokat az általánosan használt lőfegyverekre, és nem akadályozhatják meg, hogy törvénytisztelő állampolgárok hordják azokat.Az új szakaszt alapvető mechanizmusként fogalmazták meg annak biztosítására, hogy az alkotmányos védelem egyformán érvényesüljön az egész országban, és megakadályozzák, hogy az államok túlzott díjak, hosszadalmas engedélyezési eljárások vagy a fegyverekre vonatkozó általános korlátozások révén gyengítsék a szövetségi normákat, amelyek a meglévő jogi precedens hatálya alá tartoznak.

Hogyan fog működni az új második kiegészítés jogokkal foglalkozó szakasza?

Az új struktúra értelmében a DOJ jogászai értékelik az állami és helyi fegyvertörvényeket esetleges alkotmányos konfliktusok szempontjából. A szekció felhatalmazást kapna érdekeltségi nyilatkozatok benyújtására, amicus curiae felvilágosítások benyújtására nagyobb peres ügyekben, vagy polgárjogi perek kezdeményezésére a fegyvertulajdonosok nevében. Ez a megközelítés tükrözi a minisztérium végrehajtási stratégiáját más területeken, mint például a szavazati jogok, a fogyatékkal élők jogai és a vallásszabadság.A támogatók szerint a szakasz létrehozása történelmi változást jelent, jelezve, hogy a szövetségi kormány a fegyvertartást olyan polgári jogként fogja kezelni, amely aktív felügyeletet igényel. Azzal érvelnek, hogy ez segít megvédeni a kiszolgáltatott csoportokat, köztük a nőket és a fogyatékkal élőket, akik jogos önvédelemre támaszkodnak. Dhillon hangsúlyozta, hogy a bűnözők kevésbé valószínű, hogy fegyveres polgár által védett otthont vesznek célba, és a fegyverviseléshez való jog az egyenlőség eszközeként szolgál.

Egy lépést dicsértek és kritizáltak

A fegyverjogok szószólói üdvözölték a fejlesztést, és régóta esedékesnek nevezték. Azt mondja, hogy a korlátozó szabályokkal rendelkező államok gyakran figyelmen kívül hagyják a Legfelsőbb Bíróság precedensét, és hogy egy külön DOJ-szakasz következetességet és jogi egyértelműséget biztosítana. A kritikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a fegyverjogok betartatásának kiterjesztése szövetségi szinten gyengítheti az állami hatalmat a lőfegyverek szabályozására, és tovább politizálhatja a polgárjogi osztályt. Azzal érvelnek, hogy az agresszív szövetségi beavatkozás megnehezítheti a fegyveres erőszak kezelésére irányuló erőfeszítéseket azokban a közösségekben, amelyek szigorúbb szabályozást követelnek.

Jelentős változás a szövetségi kormány fegyverhasználati jogainak kezelésében

A Második Módosítási Jogi Szekció létrehozása az elmúlt évtizedek legjelentősebb intézményi változása a szövetségi fegyverjogok érvényesítésében. Bár a politikai és jogi következmények megjelenése időbe telik, a DOJ új megközelítése egy dolgot világossá tesz. Harmeet Dhillon főügyész-helyettes alatt az Egyesült Államok kormánya nem másodlagos jogként kívánja kezelni a második kiegészítést, hanem olyan alapvető polgári jogként, amelyet aktívan meg kell védeni.