Felfedték a Mars legnagyobb folyórendszerét: Betekintés az ősi vizekbe, az üledéklerakódásokba és a korábbi életek lehetséges lakhatóságába
Évmilliárdokkal ezelőtt a Mars nem volt az a száraz, elhagyatott bolygó, amelyet ma ismerünk. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a csapadék egykor a felszínén folyt, völgyeket hozva létre, krátereket töltve be, és folyóhálózatokat hozva létre, amelyek egy hatalmas óceánba táplálkoztak. Ezen ősi vízi utak megértése fontos azoknak a tudósoknak, akik a múltbeli élet jeleit keresik, mivel a víz a lakhatás elsődleges összetevője.A Mars folyói és vízelvezető rendszerei többek egyszerű csatornáknál; Feljegyzések a bolygó éghajlatáról, geológiájáról és az élet lehetőségeiről. Ezen jellemzők feltérképezésével a kutatók azonosíthatják azokat a területeket, ahol tápanyagok és üledékek halmozódtak fel, ami a legnagyobb esélyt kínálja az ősi organizmusok kémiai nyomainak megőrzésére.
Megmutatták a nagy folyórendszerek fontosságát a Marson
A Földön a nagy folyók, mint például az Amazonas, a Gangesz és a Nílus termékeny környezetet hoznak létre, amely sokféle ökoszisztémát támogat. Az áramló víz által szállított tápanyagok hatalmas területeken táplálják a növényeket, állatokat és mikroorganizmusokat. A tudósok azt feltételezik, hogy hasonló folyórendszerek szolgálhatnak a Marson élő élet alapjául.A Földdel ellentétben azonban a Marson hiányzik az aktív tektonika. A Földön a tektonikus mozgások hegyeket, völgyeket és összetett domborzatot hoznak létre, amelyek a vizet szervezett vízelvezető rendszerekbe irányítják. A tektonikus aktivitás hiánya a Marson azt jelenti, hogy hiányoznak a nagy kiterjedésű vízgyűjtők, de még azokban is, amelyek léteztek, a víz és az üledék olyan módon koncentrálódna, amely lehetővé teszi az életet.
A Mars nagy folyóvölgyeinek első átfogó feltérképezése: a tanulmány feltárja
Egy új tanulmány innen Texasi Egyetem Austinban először térképeztek fel nagy folyami vízelvezető rendszereket szerte a bolygón. A völgyhálózatokból, tavakból, folyókból és völgyekből származó adatok felhasználásával a kutatók 19 összefüggő vízi utak klaszterét azonosították. E csoportok közül 16 alkot több mint 100 000 négyzetkilométernyi területet lefedő vízgyűjtőt, ez a küszöb a Föld vízgyűjtő medencéinek „nagy” minősítésére.„Mindig is tudtuk, hogy a Marson folyók vannak, de a nagy vízelvezető rendszerek globális szerveződése korábban ismeretlen volt” – mondta Timothy A. Goudge, az UT Jackson School of Geosciences adjunktusa. Több adatkészlet szisztematikus kombinálásával a csapat átfogó képet nyújtott a Mars hidrológiai tájáról.
A Mars legnagyobb medencéje a múlt lakhatóságának kulcsfontosságú nyomait tárja fel
Míg a Földön 91 nagy vízgyűjtő medence található, amelyek több mint 100 000 négyzetkilométert fednek le, addig a Marson viszonylag kevés. Az Amazonas vízgyűjtő területe 6,2 millió négyzetkilométer, míg a Colorado folyó medencéje Texasban alig haladja meg a 100 000 négyzetkilométert.A Mars nagy medencéi még kevesebb rendszer mellett is rendkívül jelentősek voltak. Bár a bolygó ősi szárazföldi területének csak körülbelül 5%-át fedik le, a folyók által szállított összes anyag körülbelül 42%-át teszik ki. Valószínűleg ezek a területek szállították a legtöbb tápanyagot, így ezek az első számú jelöltek az életfenntartó üledékek megőrzésére. Az áramló víz által lerakódott üledékek fontos mutatói annak, hogy hol létezhetett élet. Ahogy haladnak a folyók, kölcsönhatásba lépnek a kőzetekkel, feloldják az ásványokat, és olyan kémiai reakciókat hoznak létre, amelyek nyomokat hagyhatnak az elmúlt életből. Minél tovább folyik a víz, annál nagyobb az érintkezés a felszínnel, ami növeli a lakhatóság esélyét.Ezeknek az üledékeknek a feltérképezése lehetővé teszi a tudósok számára, hogy meghatározott helyeket célozzanak meg a jövőbeli Mars-küldetésekhez, különösen az ősi élet jeleit keresve. A nagy vízgyűjtőkön belüli területeket, ahol a legmagasabb az üledékkoncentráció, tekintik a legígéretesebbnek a feltárás szempontjából.
A jövőbeli Mars-kutatás következményei
A Mars felszínének nagy része kicsi, elszigetelt vízelvezető rendszerekből áll, amelyek mindegyike önmagában is lakható. Az azonosított 16 nagy medence azonban a legfontosabb és tápanyagban gazdag területeket képviseli. A tudósok úgy vélik, hogy ezek a helyszínek a jövőbeli robot- és emberi missziók egyik fő prioritása, amelyek célja a bolygó lakható történelmének feltárása.„E nagy vízelvezető rendszerek azonosítása fontos a küldetés megtervezéséhez és annak eldöntéséhez, hogy hol keressünk bizonyítékot az életre” – hangsúlyozta Gause. A Mars hidrológiájának megértése nemcsak a múltbeli víztevékenységről tájékoztat bennünket, hanem útmutatást ad a következő évtizedek feltárási stratégiáihoz is.
