Miért alkalmazzák a latin-amerikaiak a Mano Duro biztonsági politikát?

Mexikóváros – Claudia Sheinbaum mexikói elnök többször is hangsúlyozta, hogy nem engedi meg, hogy az amerikai erők drogkartellek ellen harcoljanak országa határain belül.

„Ez nem fog megtörténni” – mondta Sheinbaum a múlt hónapban, miután Trump elnök ismét egy ilyen művelettel fenyegetőzött. „Nem akarunk semmilyen külföldi kormány beavatkozását.”

Ám míg Sheinbaum szenvedélyesen védi országa szuverenitását, a közelmúltban készült felmérések és interjúk Mexikóban azt mutatják, hogy az itteni emberek nagy része üdvözli az amerikaiak nagyobb részvételét országuk szervezett bûnözés elleni harcában – beleértve az amerikai bakancsokat a helyszínen.

A Mitofsky közvélemény-kutató cég által megkérdezett mexikóiak valamivel több mint fele Mondta Úgy véli, hogy „az amerikai hatóságoknak be kellene lépniük Mexikó területére, hogy felvegyék a harcot a szervezett bűnözés ellen, és letartóztatsák annak vezetőit”. A válaszadók egyharmada a szavazás Az El Financiario című újság közölte, hogy támogatják az amerikai csapatok mexikói telepítését a kartellek elleni küzdelem érdekében.

„Kár kimondani, hogy Mexikó egyedül nem tudja megcsinálni” – mondta Jose Santillan, a 38 éves mexikóvárosi grafikus. „A kábítószer-kartellek helyzete azonban egyértelműen kikerült az irányítás alól. A leküzdéshez erős hadseregre van szükség. Az Egyesült Államoknak pedig van ilyen.”

Az Egyesült Államok már bevetette hadseregét a feltételezett kábítószer-kereskedők ellen a csendes-óceáni és karibi térségben, és legalább 83 embert ölt meg. Trump és csapata hónapok óta felveti annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok sztrájkot indítson a feltételezett bűnözők és a mexikói kábítószer-laboratóriumok ellen.

„Minden drogbáró címét ismerjük” – mondta Trump novemberben, de nem árulta el, hogy Sheinbaum engedélye nélkül indít-e egyoldalú sztrájkot.

Ezek a fenyegetések sokakat feldühítettek Mexikóban, ahol továbbra is fennáll a neheztelés az Egyesült Államok múltbeli inváziói miatt, beleértve az 1846-os háborút, amely azzal végződött, hogy Mexikó területének több mint felét, köztük Kaliforniát is átengedte az Egyesült Államoknak.

Mások azonban annyira kétségbeesetten vágynak a békére, hogy hajlandóak minden javaslatot megfontolni.

Közel két évtizeddel azután, hogy a mexikói csapatokat először vetették be a kartellek elleni küzdelemre, a kábítószer-kereskedelem rekordszinten folytatódik, az erőszak az ország korábban békés részeire is átterjedt, és megszaporodtak az olyan bűncselekmények, mint a zsarolás.

Jorge Buendia politológus azt mondta: „A szervezett bűnözés kiterjesztette hatókörét, és a lakosság nagy részét érinti.”

Sok mexikói úgy látja, hogy saját hatóságai túl korruptak vagy túl gyengék ahhoz, hogy megbirkózzanak a szervezett bűnözéssel.

„Az emberek biztonságot akarnak – az eszközök másodlagosak” – mondta Buendia.

„Az emberek állandó félelemben élnek” – mondta Ricardo Marcial Pérez (42), aki szerint szülővárosában, Guerrero államban élőknek védelmi díjat kell fizetniük bűnözői csoportoknak, különben megölhetik őket. Azt mondta: „Hagyd jöjjenek az amerikaiak, hogy végre véget érjen a pokol, amit olyan sok család él át Mexikóban.”

Az Egyesült Államokban végzett közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy sokan a szigorúbb biztonsági stratégiákat részesítik előnyben, és támogatják a feltételezett bűnözőkre vonatkozó szigorúbb büntetőintézkedéseket. El Salvador elnöke, Nayib Bukele regionális szinten rajongókat szerzett a bûnözés visszaszorítását célzó nonszensz hozzáállásával: több ezer embert, akik szerinte bandatagok, börtönbe zárták kellõ eljárás nélkül.

Carlos Manzo, a mexikói erőszaktól sújtott Michoacán állam polgármestere országos népszerűségre tett szert, és Bukeléhez hasonlították, miután felszólította a helyi rendfenntartó szerveket, hogy alkalmazzanak halálos erőt a gyanúsított bűnözők ellen, akik ellenálltak a letartóztatásnak.

Manzo megdöbbentő nyilvános meggyilkolását feltételezett kartelltagok múlt hónapban a Trump-kormányzat vezető tisztségviselői gyászolták, és mártírrá változtatta Mexikóban. Egyesek számára a meggyilkolása újabb jele volt annak, hogy csak az amerikai beavatkozás tudta kirángatni Mexikót a biztonsági ingoványból.

„Az Egyesült Államok segítsége… nagyban segít mindezen problémák kiküszöbölésében” – mondta egy névtelenül nyilatkozó michoacáni köztisztviselő. De figyelmeztetett, minden amerikai segélyt korlátozni kell: „Nem akarunk külföldi inváziókat. Azt akarjuk, hogy segítsenek nekünk.”

Az amerikaiak évek óta részt vesznek Mexikó szervezett bûnözés elleni harcában, nagyszámú katonát, valamint CIA- és rendvédelmi ügynököket telepítettek ide, hogy hírszerzéssel segítsék mexikói kollégáikat. Washington közel 3 milliárd dollár biztonsági segélyt küldött egy 2007-es Merida Initiative néven ismert kétoldalú megállapodás keretében, amely magában foglalta helikopterek adományozását, rendőrök kiképzését és Mexikó hírhedten megromlott igazságszolgáltatási rendszerének újratervezését.

Sheinbaum elődje elnökként, Andrés Manuel López Obrador megszakította kapcsolatait Méridával, mondván, Mexikónak „nem az erő alkalmazásában”, hanem „a fejlődés érdekében” van szüksége az együttműködésre.

Az „ölelj, ne lőj” elnevezésű stratégia értelmében López Obrador a szegénység és az erőszak egyéb okai elleni küzdelemre törekedett, és erőit a kartellekkel való közvetlen konfrontáció elkerülésére irányította. Sheinbaum folytatta e stratégia elemeit, de keményebb álláspontot képviselt a szervezett bűnözéssel szemben. Újrakezdte az együttműködést az amerikaiakkal, több tucat feltételezett kartelltagot küldött az Egyesült Államokba vádemelésre, és hozzáférést biztosított a mexikói légtérhez az amerikai megfigyelő drónok számára.

Sheinbaum idején csökkent a gyilkosságok száma, bár megszaporodtak az erőszakos eltűnésekről szóló jelentések. A bûnözés továbbra is a legnagyobb gond itt, a 2025-ös népszámlálás szerint a mexikóiak 75%-a állítja, hogy nem biztonságos államokban él.

Sheinbaum néhány konzervatív kritikusa elfogadta az amerikai beavatkozással való fenyegetést. Lily Tellez ellenzéki szenátor méltatta, hogy a Fehér Ház több mexikói kartellet „terrorista” csoportnak minősített, ami Trump szövetségesei szerint előkészíti az utat a támadásokhoz, és a Fox Newsnak azt mondta, támogatja, hogy az Egyesült Államok „katonákat küldjön, és megpróbáljon segíteni nekünk, mexikóiaknak a kartellek ellen”. Sheinbaum árulónak nevezte.

Sheinbaum támogatói szerint az Egyesült Államoknak nincs üzleti beavatkozása Mexikóban, és kétségbe vonják, hogy a sztrájkok valóban javítják a biztonságot.

Az Egyesült Államok által évek óta itt elfogadott „királyi stratégiát”, amely a drogbárók meggyilkolását vagy elfogását követelte, számos kritika érte a kartellek kisebb, rivális csoportokra osztása és az erőszak fokozása miatt.

Michoacánban, ahol 2006-ban Mexikó először telepített csapatokat a kartellek felszámolására, most egy sor hadakozó banda és önvédelmi csoport veszi fel a harcot, amelyek a jövedelmező citrom- és avokádóipar jelentős megadóztatásával finanszírozzák konfliktusaikat.

Egy névtelenül elhallgatott citromgazda elmondta, hogy amikor a fáit öntötte, tüzelés hangjait hallotta a távolból. Ő és mások kénytelenek két pesót – körülbelül 10 centet – fizetni a bűnözőknek minden kiló gyümölcsért.

A termelő azt mondta, hogy jó viszonyban van a területét irányító csoporttal, de attól tart, mi történne, ha egy rivális csoport beavatkozna. Aggasztja, hogy Sheinbaum stratégiája nem elég erős.

„Nem várhatunk 50 évet egy megelőzési vagy hírszerzési stratégiára” – mondta Grower. – Frontálisabbnak kell lennünk. Ez magában foglalja a korlátozott amerikai sztrájkokat is – mondta.

Ennek ellenére, azt mondta, ellentmondásos volt. A kartell által megölt emberek „nem voltak szörnyetegek”, és nem feltétlenül érdemelték meg a halált. A legtöbben a szegénység miatt fordultak a bűnözés felé.

– Ez a dilemma – mondta. „Azt mondjuk, zéró tolerancia. De vajon tényleg hajlandóak vagyunk-e ezt megfizetni emberi élettel?”

Linthicum Mexikóvárosból, Olson külön tudósító pedig Apatzingonból jelentett. Cecilia Sanchez, a The Times mexikóvárosi irodájának munkatársa hozzájárult ehhez a jelentéshez.