Nitin Mankiel, egy indiai származású új-zélandi egészségügyi dolgozó élete legnagyobb megdöbbenését érte, amikor megtudta, hogy ötéves fiát nem engedhetik be legálisan az országba, mert autista. Mankiel 2024 januárjában költözött Új-Zélandra Indiából, majd felesége és fia ugyanabban az évben.Ő idősgondozóként dolgozik, felesége, Aparna Jayandhan Geeta pedig vezető egészségügyi asszisztensként dolgozik. Mankiel, akinek az állása az INZ zöld listájának 1. szintjén szerepel, a közvetlen tartózkodási útvonalra jelentkezett, és családtagjait másodlagos jelentkezőkként jelölte meg.Az adminisztráció tudni akart fia, Aidhan késői beszédkészségéről, majd azt mondták neki, hogy hacsak nem vonja vissza Aidhan nevét, és külön nem kér egy másik vízumkategóriát, minden vízumát elutasítják. Az RNZ arról számolt be, hogy Mankiel így tett, és az ő és felesége vízumát jóváhagyták, de a fiáét nem, ami azt jelenti, hogy az ötévest kitoloncolhatják. „Nagyon meglepődtem” – mondta Mankiel. „Ez igazán szívszorító. Nem tudom, hogyan fogom bírni lelkileg, ha ez megtörténik” – mondta.
Hát a szabályok az szabályok…
Az INZ operatív vezérigazgató-helyettese, Jenny Melville elmondta, hogy azok a kérelmezők, akikről úgy ítélték meg, hogy jelentős egészségügyi és oktatási költségekkel járnak, nem kaphatnak mentességet „családi körülményektől vagy foglalkozástól függetlenül”.„Megértjük Mankiel úr és családja előtt álló kihívásokat; a bevándorlás egészségügyi követelményei azonban nagyon specifikusak, és csak minisztériumi beavatkozással lehet eltekinteni tőlük. Mankiel úr és felesége tartózkodási helyének megadása azon alapult, hogy Új-Zélandon jelentős egészségügyi szakemberekre van szükségük, amint azt a zöld lista 1. szintjén való szereplésük is bizonyítja. Minden másodlagos vízumkérelmezőnek továbbra is meg kell felelnie az egészségügyi kategóriának.”Eközben Mankiel elmagyarázta, miért nem tud most visszamenni Indiába. „Nincs engedélyem Indiában gyakorlásra, mert lemondtuk és itt regisztráltunk. Mindent otthagytunk, és eljöttünk (ide)” – mondta.„Félelemben élünk, de sok támogatást kapok sok különböző közösségtől” – mondta. „Napról napra gyengébb vagyok, de megkapom ezt a sok támogatást, kapok energiát a továbblépéshez. Csak imádkozunk, és a legjobbakat reméljük.”
