Trump a kongresszusi aggodalmak közepette fontolgatja a venezuelai támadás lehetőségeit

Washington – A Trump-adminisztrációt intenzíven vizsgálják ezen a héten Venezuelával kapcsolatban, miután figyelmét a válság sújtotta országra fordította, és több mint 35 év után először sújtott amerikai katonai csapásokat a latin-amerikai állam ellen.

Trump elnök hétfőn este a Fehér Házban megbeszélést folytatott az ügyben vezető tábornokokkal és a kabinet tisztségviselőivel, hogy megvitassák a több mint egy tucat hadihajó Karib-tengerre történő telepítésével kapcsolatos célzási lehetőségeket.

Trump egymásnak ellentmondó jelzéseket küldött Nicolas Madurónak, az ország diktatórikus elnökének, akinek 2013 óta tartó hatalma tönkretette Venezuela gazdaságát és hatalmas migrációs válságot robbant ki. Trump figyelmeztette a légiforgalmat a venezuelai égbolttól, mielőtt a hétvégén telefonon beszélt Maduróval, de figyelmeztette a riportereket, akik megpróbálják értelmezni a tetteit, nehogy megjósolják a következő lépéseit.

Az, hogy Trump háborút indítana-e Venezuelával, aggodalomra ad okot a Capitolium-dombon, mivel újabb leleplezések derülnek ki csapatának a konfliktus eszkalálására irányuló stratégiájáról.

A Fehér Ház azzal vádolta Madurót, hogy migránsokat és kábítószert csempészett át az Egyesült Államok határain és nemzetközi vizekre, de katonai csapásokkal kezdett nyomást gyakorolni kormányára a Venezuelából induló hajókra, amelyeket a védelmi minisztérium állítása szerint illegális kábítószer-kereskedelemre használnak fel.

A Washington Post jelentése szerint az első csapást szeptember 2-án hajtották végre, az állítólagos kábítószer-kereskedők ellen, a második csapást pedig Pete Hegseth védelmi miniszter utasította el, hogy „mindnyájukat megöljék”.

A Post jelentése arra késztette a Pentagont felügyelő republikánusok vezette képviselőházi és szenátusi bizottságokat, hogy „szigorúan figyeljék” a hajótámadásokat. Trump vasárnap azt mondta újságíróknak, hogy „nem szeretné”, ha a hadsereg második támadást indítana az első támadást túlélő emberek megölésére.

Trump azonnal azt mondta: „Az első támadás nagyon halálos volt, rendben volt, és rendben lett volna, ha két ember van a közelben, de Pete azt mondta, ez nem történt meg. Nagyon bízom Pete-ben.”

Carolyn Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára azonban hétfőn megerősítette, hogy Hegseth aznap több célpont elleni csapást is engedélyezett.

Leavitt egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy Hegseth felhatalmazta Frank M. Bradley admirálist, az Egyesült Államok Különleges Műveleti Parancsnokságának parancsnokát, hogy az ő felhatalmazása és a törvényi keretek között hajtsa végre a támadást, biztosítva a hajó megsemmisítését és az Egyesült Államokat fenyegető veszély megszüntetését.

Trump azt is megerősítette, hogy telefonon beszélt Maduróval, de nem kívánta részletezni a megbeszéléseket.

„Nem mondanám meg, hogy jó volt-e vagy rossz” – mondta Trump újságíróknak az Air Force One fedélzetén. – Hívás volt.

A megbeszélések leleplezései azután jöttek, hogy az adminisztráció az ünnepi hétvégén fokozta nyomásgyakorlását Caracas ellen, kezdve azzal, hogy az elnök egy sor figyelmeztetést adott ki.

Trump szombaton figyelmeztette a légitársaságokat és a pilótákat, hogy legyenek óvatosak a Venezuela feletti és környéki légtérben.teljes egészében bezárt,

Trump azt mondta újságíróknak, hogy azért jelentette be ezt, mert Venezuelát nem tartjuk túl barátságos országnak. De arra a kérdésre, hogy figyelmeztetése jelzi-e a közelgő amerikai légicsapásokat Venezuelában, Trump eltántorodott, és azt mondta egy újságírónak: „Ne olvass bele semmit.”

Geoff Ramsey, az Atlantic Council nevű washingtoni kutatócsoport venezuelai szakértője szerint nincs garancia arra, hogy a Maduróval folytatott tárgyalások a kilépéséhez vezetnek, vagy hogy a Trump-adminisztráció megelégszik bármilyen más eredménnyel.

Anélkül, hogy bármilyen lépést tenne a venezuelai demokratizálódás irányába, Maduro potenciálisan szembeállíthatja Trumpot az amerikai olajtársaságokhoz való hozzáféréssel az orosz és kínai riválisok rovására, ami sokakat elriasztana Caracasban, akik a vezetés megváltoztatását követelik.

Ramsey azt mondta: „Egyértelműen fontos kérdés itt az, hogy Caracas és Washington milyen tárgyalásokat akar. A Trump-adminisztráció eddig nem fejezte ki érdeklődését a tárgyalások iránt, hogy Maduro mely járatokat indítsa el az országból.” „Maduró számára ez egyértelműen nem induló. Tehát amíg nem látjuk a rugalmasság egyértelmű érzését Washington és Caracas részéről, addig azt gondolom, hogy ez a zsákutca folytatódni fog.”

Maduro következetesen visszautasította, hogy elhagyja hivatalát, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok szankciói, tömeges tiltakozások és különféle bűncselekmények büntetése az első Trump-kormány idején történt, amelyeket Caracas puccskísérletnek tekintett. „A valóság az, hogy számos korábbi kísérlet arra, hogy feltételeket szabjanak Maduro azonnali távozásához, nem járt eredménnyel” – mondta Ramsey.

Semmi jele annak, hogy Maduro támogatottsága gyengülne a hadseregen belül, sem pedig a biztonsági erőinél 2019-ben, amikor Trump első ciklusának elején megpróbálta elűzni Madurót, olyan tömeges disszidálásra. Ekkor kerülte a közvetlen katonai támadást.

Órákkal az elnök beszéde után Hegseth megváltoztatott képet tett közzé a gyerekkönyv karakteréről Franklin teknős militarizált képként képzelte el újra Gépfegyverrel lövöldöztek a kábítószer-gyanús hajókra. A hamis könyv borítójának címe: „A klasszikus Franklin-történet: Franklin a kábítóterroristokat célozza meg.”

Hegseth a fotót a közösségi oldalakon posztolta: „Karácsonyi kívánságlistádhoz…”

A Kids Can Press szóvivője, a Franklin, a teknős könyvek kiadója elítélte, hogy Hegseth használja „szeretett kanadai ikonját, aki gyermekgenerációkat inspirált, és kiáll a kedvesség, az empátia és az inkluzivitás mellett”.

„Határozottan elítéljük Franklin nevének vagy képmásának minden olyan visszaélésszerű, erőszakos vagy jogosulatlan használatát, amely közvetlenül ellentmond ezeknek az értékeknek” – áll a szóvivő közleményében.

Trump még nagyobb vitákat váltott ki a térségben, amikor pénteken bejelentette, hogy megkegyelmez Juan Orlando Hernandez volt hondurasi elnöknek, akit tavaly kokaincsempészetért elítéltek és 45 év amerikai börtönbüntetésre ítéltek.

amerikai ügyész Mondta Hernandez több millió dollár kenőpénzt kapott azért, mert segített a csempészeknek 400 tonna kokaint az Egyesült Államokba csempészni. Állítása szerint egyszer a jobboldali elnök azzal kérkedett, hogy „kábítószert tömött a gringók orrába”.

Trump azt mondta, hogy Hernandez politikai üldöztetés áldozata volt, bár nem szolgáltatott bizonyítékot erre az állításra.

A kegyelem híre sokakat megdöbbentett Latin-Amerikában, és újabb kételyeket ébresztett Trump amerikai katonai kampányával kapcsolatban a térségben, amely a Fehér Ház illetékesei szerint a drogkartellek elleni küzdelemre irányul, amelyeket az Al-Kaidához hasonló terrorista csoportokhoz hasonlítanak.

Joaquin Castro (D-Texas) képviselő képmutatással vádolta Trumpot egy elítélt kábítószer-kereskedő kiszabadítása miatt, és azt sugallta, hogy a régióban folyamatban lévő amerikai katonai művelet politikai indíttatású.

„Ne mondd, hogy Donald Trump embereket öl a hajókon a Karib-térségben, hogy megállítsa a kábítószer-csempészetet” – mondta Castro az X-en.

Bár Trump venezuelai végjátéka továbbra is homályos, Hondurasban világossá tette vágyait.

A közép-amerikai állam vasárnapi elnökválasztása előtt Trump támogatta a Nemzeti Párt konzervatív jelöltjét, Nasri „Tito” Asfurát, amelyhez Hernandez is csatlakozik. Asfura enyhe előnyben volt a liberális párt jelöltjével, Salvador Nasrallával szemben a hétfői előrehozott szavazatszámlálás során.

A Times munkatársai, Wilner és Ceballos Washingtonból, Linthicumból és McDonnellből számoltak be Mexikóvárosból.