Ki a legjobb játékos a spanyol futballban?
Nyilvánvaló, hogy sok jelölt van, Lamine Yamaltól, aki látványos fejlődésnek örvendett a Barcelonában mindössze 18 évesen, Pedri-n át, aki minden birtokában varázslatot szőtt a Blaugranákkal, Kylian Mbappé-ig, aki a Real Madriddal a második, egymást követő Pichichi-díjért készül, és más játékosokig, mint például Juliin Belhaham és Juliin Allingus. Az azonban kétségtelen, hogy a spanyol futball legjobb angol nyelvű újságírója nem más, mint Simon James ‘Sid’ Lowe.
1976. június 21-én született az angliai Archway-ben. Lowe Észak-Londonban nőtt fel, és korán vonzódott a futballhoz – a helyi Arsenal vagy a Tottenham Hotspur helyett inkább a Liverpoolt választotta –, valamint a spanyol nyelv és kultúra iránt. 13 évesen Lowe külföldön tanult a spanyolországi Lorcában, és annyira megtetszett neki, hogy úgy döntött, spanyolul tanul, és leérettségizik a tárgyból. Lowe történelmet és politikát kezdett tanulni a Sheffieldi Egyetemen, majd történelemből és spanyolból kettős kitüntetéses diplomát szerzett, és az 1996/97-es tanévet Oviedóban töltötte. Lowe kiegyenlítette az idejét a történelem részmunkaidős mesterképzésének megszerzéséhez, a 20. századi spanyol történelemből PhD-fokozatot szerzett a Sheffieldi Egyetemen és a szakdolgozat elkészítése között. Katolicizmus, háború és a francoizmus alapjai: a népszerű Juventud de Accion Spanyolországban, 1932–1937 Könyvben jelent meg.
„Azt hiszem, azok közé tartozom, akik alapvetően nagyon-nagyon szerencsések voltak” – mondta Lowe a Football España exkluzív interjújában. „Nem azért kerültem ebbe a pozícióba, mert nem hoztam döntéseket, hanem azért, mert döntéseket hoztam. 13 éves koromban mentem először Spanyolországba, devizacsere alkalmával Lorcába, egy murciai kisvárosba. Spanyolul tanultam az iskolában, és ez a lorcai utazás nagyon nagy hatással volt rám abban a tekintetben, hogy rájöttem, hogy „Hűha, nagyon szeretem Spanyolországot, nagyon szeretem a spanyolokat a családdal.” Teljesen megváltoztatta az életemet és a megértésemet arról, hogy mi az a Spanyolország, és mi más.” A spanyol tanulás célja az volt, hogy tovább tanultam spanyolul, és 16-18 éves korom között megszereztem az A-szintet, és már nagyon korán elhatároztam, hogy szinte biztos, hogy spanyolul fogok tanulni az egyetemen, de valójában eredetileg történelem és politika szakra jelentkeztem, és csak azt gondoltam: „Rendben, majd tanulok spanyolul. „Mivel mindig a diplomád egyharmadát kapod meg, alapvetően azt választhatsz, amit akarsz, és akkor azt csináltam, hogy átvittem történelem és spanyol szakra kettős kitüntetéssel.”
„1996-97-ben Oviedóban töltött év külföldet jelentett, ami nagyon rosszul tükrözte az életkoromat. Itt jön össze a két dolog igazán, mert a futball kaput jelent számomra a városba. Hozzáférési pontot ad az emberekhez, valamit, ami közös alapot teremt az emberekkel, ami lehetővé teszi, hogy valóban ne csak a focizásra koncentráljak, hanem a futballozásra is. Szinte csak egy helyi csapatban futballozhatok az egész évben. háromszor, mielőtt eltörtem a bokám. Szóval nem ment különösebben, de akkorra már nagyon érdekelt a spanyol történelem, ezért úgy döntöttem, hogy szeretnék egy kis posztgraduális kutatást végezni, és a dél-európai fasizmusról szóló kurzust tanítottam a Barnsley College-ban.
Mások is szeretik ezt István Konstantin És Kevin EganLowe kénytelen volt feladni játékambícióit, miután hosszan tartó sérülést szenvedett, de ez nem akadályozta meg abban, hogy aktívan érdeklődjön a futball iránt. Röviddel azután, hogy Madridba költözött, hogy posztgraduális kutatást folytasson, Lowe-t 2000-ben a The Guardian kinevezte a weboldal fő spanyol futballszakértőjévé. Lowe a La Liga sztárokba emelkedését mutatja be, amikor a spanyol bajnokság megelőzte a Serie A-t és a Premier League-et a nemzetközi dominanciáért, és olyan szupersztárok érkeztek, mint David Beckham és Ronaldinho, majd a Cristiano Ronaldo és Lionel Messi közötti végső szupersztár rivalizálás minden eddiginél nagyobb figyelmet kapott. Mielőtt megtámadná a La Ligát. Spanyol futball-szakértelmét a World Soccer, a FourFourTwo és a talkSport, valamint a tengerentúli La Liga-játékosok, például Beckham, Michael Owen és Thomas Graveson fordítóprogramjaiba tudta beépíteni, és bár elsősorban angol nyelven készíti a kenyerét, nem zárkózik el attól sem, hogy spanyolul írja le a meccset.
„Nem sokat írok spanyolul, bár néha megkérnek, hogy írjak dolgokat. Úgy tűnik, gyakran kérnek fel, hogy írjak bevezetőket emberek könyveihez, és néha vendégrovatokat írok magazinoknak. De ahol igazán spanyol dolgokat írtam, az olyan rádióállomásoknál van, mint az Onda Cero és a Cadena SER. Azt hiszem, az Onda Cero kiindulópontja valójában a Madridi Filippo Gazetttől volt, mert itt volt a levél a Sportban. Ez volt: „Tulajdonképpen nagyon jó, ha van egy nemzetközi perspektíva, hozzuk össze ezt a két embert, és nézzük meg, hogyan csináljuk a dolgokat.” Csütörtök este az Onda Cerroban voltunk, aztán a Cadena SER-be mentünk.
„Mindig is ott volt az ötlet, hogy más szemszögből nézzünk, és ez volt egy része annak, ami vonzóvá tett minket számukra: külföldiek vagyunk. Szóval van egy érv, ami azt mondja: „Lehet, hogy ha a spanyolod tökéletes, akkor az emberek akarni fognak téged, mert nagyon tetszik nekik az ötlet. Egy kis akcentus, ami egy kicsit másképp hangzik neked, mást ad. De kommentáltam a La Sexta TV-n, ami minden szombat este volt, és a 2-es játék kb. A kiindulópont a 2006-os labdarúgó-világbajnokságon volt.
„A La Sexta egy vadonatúj csatorna volt Spanyolországban, és úgy döntöttek, hogy a valódi hatás eléréséhez a világbajnokság jogosítványainak megszerzése volt az út. És a vb volt a módja annak, hogy azt mondják: „Ez az új csatorna, és mindenkinek a tévében kell néznie, mert lesz vb”, és rengeteg programot készítettek a sportról. Elmentek, és találtak valakit az angolból, a franciákból, minden országból volt egy világbajnokság. egy olasz, volt náluk argentin, brazil, minden.
„Ez volt a kezdete annak, hogy sok órát dolgoztam a kamera előtt spanyolul, és részben azon az elgondoláson alapult, hogy „Oké, ez a srác külföldi, de ez egy másik perspektívát ad.” És ez sok minden máshoz vezetett, sok stúdióműsorhoz, és meghívást kapott olyan dolgokhoz, mint a Marca TV, a Localia Television. Emlékszem, körülbelül hat hónapig csináltam velük egy hétfő esti műsorsorozatot, ami őszintén szólva elég rossz műsor volt, de ez volt, és ennyi. Élveztem csinálni, és szerintem ők is így gondolták. Meglehetősen jól kommunikáltam, és gyakran kérdeztek… Sok minden felmerült spanyolul is az évek során. Már nem nagyon rádiózok, mert annyi minden történt, és nem volt időm mindenre.
Lowe megírta a könyvet a spanyol futballról – képletesen és szó szerint. Amióta beszámolt Spanyolország 2012-es Eb-győzelméről, Lowe-nak lehetősége volt minden olyan tornát bemutatni, amelyen Spanyolország részt vett az Eb óta. világbajnokság a Nemzetek Ligájában, cikkeket írt az ESPN-nek és a The Guardian-nek, valamint tévé- és rádiómunkát végzett az ESPN-nek és más csatornáknak. Egy évtizeddel a „Fear and Loathing in La Liga: Barcelona, Real Madrid and the World Greatest Sports Rivalry” megjelenése után könyve továbbra is az egyik legismertebb futballkönyv, és kötelező olvasmány mind a spanyol játék rajongóinak, mind a kezdőknek vagy a fiatal futballistáknak. jason gyászoló,
„A félelem és a gyűlölet azért jött elő, mert ez volt a Real Madrid-Barcelona rivalizálás csúcsa. Nyilvánvalóan Messi és Ronaldo, a valaha volt legnagyobb dolog, és a kiadónak tetszett a Madrid-Barcelona könyv ötlete. Tulajdonképpen nem először mondtam: „Nézd, a világ két legnagyobb klubjának történetét vállalod fel, ez óriási.” És csak bökdöstek, és azt mondogatták: „De te annyi mindent tudsz róla, nem kell sokat kutakodnod, írhatsz valamit, ami a brit közönségnek szólna, akinek nem kell annyit tudnia. Ez bevezető lehet, nem kell teljes mélységben merülni. És nem tudom, hogy ez részben a képzettségemnek és a történészi alapozásomnak köszönhető-e, de kezdettől fogva nagyon tudatos voltam. Azt mondtam: „Nézd, ha ezt teszem, akkor rendesen meg fogjuk csinálni, és úgy fogjuk csinálni, hogy még ha spanyolországi könyv lenne is, legyen valami új anyaga, vagy új perspektívája, vagy új megközelítési módja legyen.
„Végül megvettem, és hatalmas volt. Abban az irodában, ahol most ülök, valójában két különböző asztalom van, és kicserélném az asztalokat, így a napi munkám az egyik asztalon, a könyvelés pedig a másik asztalon lenne, szóval megállhatnék és azt mondhatnám: „Oké, ott marad, és felvehetem.” Kicsit olyan volt, mint egy nyomozós vagy tetthelyes dolog. Volt egy nagy tábla a falon, amin nyilak mutattak a dolgokra, és mindenhol anyagdarabok és nagy papírhalmok voltak.
„Amikor befejeztem, valahol volt egy kép egy köteg papírról, és teljesen őrült volt. És amikor befejeztem, emlékszem, hogy arra gondoltam: „Soha nem akarok könyvet írni.” Emiatt. Nem igazán érdekel, hogy visszatérjek ehhez.”
