María Corina Machado nyerte a 2025-ös Nobel-békedíjat – a venezuelai ellenzék hangja a szabadságért

A 2025-ös Nobel-békedíjat pénteken a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado kapta, aki jelenleg bujkálni kényszerül Nicolás Maduro elnök rezsimje elől. A norvég Nobel-bizottság döntése szerint Machado „a demokrácia lángját őrizte a növekvő sötétségben”, és szimbolikusan is az autoriter hatalmak elleni békés ellenállás jelképévé vált.

A demokrácia őrzője Venezuelában

Machado, a Vente Venezuela párt alapítója és vezetője, évek óta a Maduro-rendszer egyik legfőbb bírálója. A 58 éves politikus a választásokon való indulástól eltiltva, életveszélyes fenyegetések közepette dolgozik tovább a demokrácia visszaállításáért.
„Ez egy egész nemzet érdeme, nem az enyém” – mondta meghatottan, amikor a Nobel Intézet igazgatója, Kristian Berg Harpviken telefonon értesítette a döntésről. – „Még nem értünk a végére, de biztos vagyok benne, hogy győzni fogunk.”

Az „acélhölgy”, aki nem hátrált meg

Machadót hazájában gyakran nevezik „az acélhölgynek” – nem véletlenül. Az elmúlt években a kormány súlyos jogsértésekkel, letartóztatásokkal és médiacenzúrával próbálta elhallgattatni az ellenzéket.
Született 1967-ben, Caracasban, mérnöki és pénzügyi tanulmányokat folytatott, majd 1992-ben megalapította az Atenea Alapítványt, amely utcagyerekeket támogatott. 2010-ben bekerült a venezuelai Nemzetgyűlésbe, ám négy évvel később politikai okokra hivatkozva kizárták.

A 2024-es elnökválasztáson ő lett volna az ellenzék fő jelöltje, de a hatóságok eltiltották az indulástól. A helyette induló Edmundo González győzelmét a nemzetközi közösség – az Egyesült Államok és az Európai Unió is – elismerte, Maduro azonban megtagadta az eredmények elfogadását. A tiltakozások során az Emberi Jogok Nemzetközi Szervezete „kiterjedt jogsértéseket” dokumentált a demonstrálók és ellenzékiek ellen.

Nemzetközi elismerés a bátorságért

A Nobel-bizottság elnöke, Jørgen Watne Frydnes, a díj átadásakor hangsúlyozta:
„Olyan világban élünk, ahol a demokrácia visszaszorul, az autoriter rendszerek pedig erőszakhoz és elnyomáshoz folyamodnak. Ilyenkor különösen fontos elismerni azokat, akik bátran kiállnak a szabadság és az emberi méltóság mellett.”

Frydnes szerint Machado nem csupán Venezuelában, hanem globálisan is a demokratikus értékek szimbóluma lett. A V-Dem Intézet idei jelentése szerint a világban „a tekintélyelvűség új hulláma” figyelhető meg, amelynek egyik legsötétebb példája éppen Venezuela.

Trump kampánya háttérbe szorult

A döntés meglepetést keltett, hiszen sokan arra számítottak, hogy Donald Trump korábbi amerikai elnök kapja a díjat, mivel közvetítő szerepet vállalt az Izrael és a Hamász közötti tűzszünetben.
A bizottság azonban közölte: nem befolyásolták a médiakampányok és a politikai nyomásgyakorlás. „A döntéseinket mindig kizárólag Alfred Nobel akaratára és a béke ügyét szolgáló teljesítményekre alapozzuk” – hangsúlyozta Frydnes.

A szabadság jelképe

Machado győzelme egyben reménysugár is azoknak a társadalmaknak, amelyek a demokrácia hanyatlásával küzdenek. A norvég bizottság üzenete egyértelmű:
„A szabadság soha nem magától értetődő. Mindig lesznek, akik felállnak, és nem félnek kimondani az igazságot – még a legnagyobb veszély közepette sem.”