A nigériai apa tehetetlennek érezte magát, amikor látta, hogy a gyerekeket elvették a papiri katolikus iskolából

Egy apa azt mondta a BBC-nek, hogy tehetetlennek érezte magát, amikor motoros fegyveresek több tucat gyereket raboltak el, köztük fiát is, miután pénteken a hajnali órákban megtámadták egy katolikus bentlakásos iskolát Nigéria északi részén.

Az apa azt mondta, hogy aludt, amikor fegyveresek hangja ébresztette fel, amikor elhaladt a háza mellett a Niger állambeli Papiri faluban lévő St. Mary’s Schoolból letartóztatott gyerekekkel.

„Őket (a gyerekeket) gyalog terelték, ahogy a pásztorok irányítják a csordájukat. Néhány gyerek elesett, és a férfiak megrugdosták őket, hogy felálljanak.

„A fegyveresek körülbelül 50 motorkerékpáron voltak, amikor átvették az irányítást” – mondta az apa, akinek a nevét Theóra változtattuk a biztonsága érdekében.

Theo a BBC-nek nyilatkozva a kollégiumban, ahol fia aludt, azt mondta, nincs abban a helyzetben, hogy megállítsa az elrablást.

„Úgy éreztem, hogy elmegyek (segíteni), de jobban meggondoltam. Mit tehettem volna, ha elmegyek? Nem tehettem volna semmit” – mondta a BBC-nek, hozzátéve, hogy hívta a rendőrséget, de már késő volt, amikor megérkeztek.

A Nigériai Keresztény Szövetség szerint 303 diákot és 12 alkalmazottat raboltak el. az iskolából, miközben 50 gyerek elkerülte, hogy elvigyék őket, és újra egyesültek családjukkal.

Az iskolát az egyesület nigeri részlegének elnöke, Bulus Bawa Yohana püspök vezeti, aki megosztotta a BBC-vel az elhurcoltak listáját.

A rendőrség azonban azt mondta, hogy csak néhány gyerekről voltak tudomásuk, akik elszöktek az elrablás éjszakáján.

Niger állam kormányzója, Omar Bago a helyi médiának azt mondta, hogy az elrabolt diákok számát eltúlozták, és „messze-messze alatta van” a 303-nak.

A kormányzó az iskolai hatóságokat hibáztatta, amiért az ismeretlen fegyveresek négy éve, majd két hónappal ezelőtti fenyegetései ellenére megnyitották a létesítményt.

„Négy éve zárva tartanak az iskolák ezen a területen. Meglep, hogy az iskola még mindig nyitva van” – mondta Bago.

Azt is hangsúlyozta, hogy a támadás csak „félelem” volt, és előbb-utóbb minden diákot megmentenek.

A püspök elmondta, hogy az elrablás óta nem telepítettek biztonsági szerveket a közösségbe.

A kormány válasza miatt feldühödött Theo több másik szülővel együtt az iskola előtt táborozott.

„A gyerekeinket elrabolták, de úgy tűnik, hogy a kormány nem figyel rá” – mondta Theo.

Azt mondta, csalódott volt amiatt, hogy az állam kormányzója nem látogatta meg az iskolát, és csak egy közeli közösségbe ment, hogy beszéljen a biztonsági szervekkel és a helyi vezetőkkel.

„Arra a következtetésre jutottunk, hogy a kormány nem törődik velünk – úgy érezzük, nem vagyunk az ország részei, elhagytak minket.”

Érezhető a fájdalom, amelyet a még mindig eltűnt gyerekek szülei átélnek.

„Sajnálom, az egész életem tele van szomorúsággal” – mondta egy anya, akinek fia a fegyveresek által elhurcolt gyerekek között volt.

„Ő az egyetlen fiam, ő az első gyermekem, kérem, segítsen nekünk” – mondta.

Egy másik szülő, Lucas a BBC-nek elmondta, hogy két gyermekét elrabolták, de a legfiatalabbnak, egy hatéves fiúnak szerencséje volt, és sikerült kiszabadulnia az emberrablók karmai közül.

„Amikor megláttam, annyira izgatott voltam. A nevén szólítottam, ő megfordult és hozzám futott. Megöleltem és megöleltem” – mondta.

Niger északi régiója, ahol a Papyri található, a közelmúltban váltságdíjért elkövetett emberrablás felháborító helyévé vált.

A váltságdíj fizetését törvényen kívül helyezték, hogy csökkentsék a pénzáramlást a bűnbandákhoz, de ezeknek csekély hatása volt.

A BBC csapata mintegy 500 kilométert (310 mérföldet) autózott Minnától, Niger állam fővárosától Papiriig, és többször is azt tanácsolták neki, hogy ne válasszon bizonyos útvonalakat, és rövid időre rendőrök kísérték őket.

Sokan az állam méretét okolják a válságért. Területét tekintve Niger Nigéria legnagyobb állama, és nagyobb, mint az európai országok, például Dánia és Hollandia.

Rengeteg erdővel rendelkezik, amelyeket a bűnbandák helyileg banditáknak neveznek, táborként és útvonalként használnak, hogy kapcsolatba lépjenek Nigéria más államaival, valamint a szomszédos országokkal.

Az iskolarablás egy hét alatt a harmadik volt Nigériában.

Múlt hétfőn több mint 20 iskolás lányt raboltak el, akik a BBC szerint muszlimok, egy bentlakásos iskolából a Nigerrel szomszédos Kebbi államban.

Délebbre Kwara államban egy templomot megtámadtak, két embert megöltek, és több tucat hívőt elraboltak.

Bola Tinubu elnök lemondta a hétvégi dél-afrikai G20-csúcson tett látogatását a válság kezelésére.

Mindezt vasárnap tette közzé a közösségi oldalakon A Kwara államban elrabolt 38 hívőt sikerült megmenteni.

„Hadd mondjam le világosan: nem hátrálok meg. Minden nigériainak, minden államban joga van a biztonsághoz – és véleményem szerint mi biztosítjuk ezt a nemzetet és megvédjük népünket” – mondta Tinubu.

Az emberrablások özöne miatt sok bentlakásos iskolát be kellett zárni Nigéria-szerte, a szülők pedig siettek, hogy összeszedjék gyermekeiket.

Kormányzat Donald Trump amerikai elnök nyomása alatt. aki a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy csapatokat fog küldeni Nigériába „dörgő fegyverekkel”. Ha „továbbra is engedélyezi a keresztények meggyilkolását” az iszlamista fegyveresek által.

A nigériai kormány szerint a keresztények üldözéséről szóló állítások „a valóság durva félrevezetése”, mivel „a terroristák mindenkit megtámadnak, akik elutasítják gyilkos ideológiájukat – muszlimokat, keresztényeket és nem hívőket egyaránt”.

Míg egyes emberrablásokat iszlamista militáns csoportok hajtanak végre, sok emberrablást bűnbandák hajtanak végre váltságdíj fejében, ami rávilágít az ország mély biztonsági válságára.