A nyugati nagykövetségek a választási erőszak holttesteinek szabadon engedését szorgalmazzák

A tanzániai nyugati nagykövetségek – köztük az Egyesült Királyságban és Franciaországban – felszólították a hatóságokat, hogy adják ki az októberi választási erőszakban elhunytak holttestét családjuknak.

A 17 tagú misszió „hiteles jelentésekre” hivatkozva azt közölte, hogy bizonyítékok vannak a tanzániai hatóságok által a zavargások során „bíróságon kívüli gyilkosságokra, eltűnésekre, önkényes letartóztatásokra” és „holttestek elrejtésére”.

Tanzánia nem nyilatkozott, de a kijelentést napokkal azután tették közzé, hogy Samia Suluhu Hassan elnök dühösen felháborodott a nyugati országokra, azzal vádolva őket, hogy beavatkoznak az ország belügyeibe.

A jelentések szerint több százan haltak meg az erőszakban, bár a kormány hivatalosan nem közölt áldozatok számát.

A hatóságok erőszakosan leverték az október 29-i elnökválasztást követő tömegtüntetéseket, amelyeken Samia elnököt hirdették ki a győztesnek a szavazatok közel 98%-ával.

Samia fő riválisait kitiltották, ami széles körű felháborodást váltott ki az elnökválasztási verseny tisztességessége miatt, amelyet az ellenzék a „demokrácia megcsúfolásaként” ítélt el.

A hatóságok internetes áramszünetet is elrendeltek, és megfenyegettek, hogy megosztják a tüntetésekről készült képeket.

Samia megvédte a választások igazságosságát, és visszautasította az emberi jogi helyzetével kapcsolatos kritikákat.

A tüntetések után legalább 240 embert vádoltak lázadás vádjával, de az elnök később megpróbálta oldani a feszültséget, és arra kérte az ügyészeket, hogy „mutassanak engedékenységet”. A vádlottak közül sokat már szabadlábra helyeztek.

Tundu Lisu ellenzéki vezetőt áprilisban lázadás vádjával vádolták, és továbbra is rács mögött van.

A tanzániai nyugati nagykövetségek koalíciója pénteki közös közleményében felszólította Samia elnök kormányát, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat, és tegye lehetővé a fogvatartottak számára, hogy jogi és orvosi segítséget kapjanak.

„Felszólítjuk a hatóságokat, hogy haladéktalanul adják ki a halottak holttestét családjuknak” – tette hozzá az Európai Unió delegációja, több uniós tagállam, Kanada, Norvégia és Svájc közleményében.

Üdvözölték a kormány döntését az erőszak okainak és körülményeinek kivizsgálására vonatkozóan, de ragaszkodtak ahhoz, hogy a vizsgálat független, átlátható és inkluzív legyen, a civil társadalom, a vallási szervezetek és a politikai érdekelt felek bevonásával.

„Megismételjük a kormányhoz intézett felhívásunkat, hogy tartsa fenn nemzetközi elkötelezettségét az alapvető szabadságjogok és minden tanzániai alkotmányos joga mellett, hogy hozzáférjen az információkhoz és szabadon kifejezze magát.”

A nyilatkozat a Tanzániára nehezedő diplomáciai nyomás erősödése közepette a vitatott választások során elkövetett emberi jogi visszaélések vádja miatt.

Seif Magango, az ENSZ emberi jogi hivatalának szóvivője pénteken Genfben sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tanzániai kormány „a szavazás óta fokozta az ellenzék elleni fellépést”.

„A jelentések azt mutatják, hogy november közepe óta több tucat személyt vettek őrizetbe, köztük akadémikusokat, civil társadalmi szereplőket és helyi politikai vezetőket, és többeket letartóztattak azonosítatlan fegyveres aktivisták” – tette hozzá Magango.

Azt mondta, hogy a választások utáni tiltakozások kirobbanása után több száz embert öltek meg, és több mint kétezret vettek őrizetbe.

„Az önkényesen őrizetbe vett személyek azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására szólítunk fel.”

Az amerikai kormány csütörtökön közölte, hogy újraértékeli a Tanzániával fenntartott kapcsolatokat a tüntetők elleni fellépés nyomán.

A külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok „nem hagyhatja figyelmen kívül azokat az intézkedéseket, amelyek veszélyeztetik állampolgáraink biztonságát vagy a régió biztonságát és stabilitását”.

Samia elnök keddi tiltakozó beszédében megvédte a „szükséges” erő alkalmazását a „kormány megdöntésére készülő” tüntetőkkel szemben.

Többször állította, hogy meg nem nevezett külföldi szereplők összejátszottak az ellenzéki pártokkal, hogy „rendszerváltást” hajtsanak végre anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltattak volna az állítások alátámasztására.

Samia kijelentette, hogy kormánya készen áll arra, hogy a jövő hét keddre tervezett újabb tüntetéseken megküzdjön a tüntetőkkel.

A 65 éves vezető 2021-ben lép hivatalba Tanzánia első női elnökeként, John Magufuli elnök halála után.

Kezdetben a politikai elnyomás enyhítéséért dicsérték, de a politikai tér azóta beszűkült.