A pápa a bejrúti kikötő robbantásának helyszínén imádkozott libanoni látogatásának utolsó napján

XIV. Leó pápa néma imát tartott a bejrúti kikötői robbanás helyszínén, és igazságot követelt az áldozatok számára, amikor befejezte háromnapos libanoni látogatását.

Találkozott a 2020. augusztus 4-i hatalmas robbanásban meghalt 218 ember rokonaival is, amely a főváros nagy részét elpusztította.

Később a pápa azt mondta, hogy „mélyen meghatotta” a kikötőben tett látogatása, és osztozik „annyi család, az egész ország igazság és igazságosság iránti szomjúságában”.

Egyelőre senkit sem vontak felelősségre a katasztrófáért, amely akkor következett be, amikor tűz következtében 2750 tonna ammónium-nitrát robbant fel, amelyet közel hat évig nem biztonságosan tároltak egy kikötői raktárban.

Széles körben elterjedt az a vélemény, hogy a tisztviselők és politikusok tisztában voltak a gyúlékony vegyi anyagok létezésével és azok veszélyeivel, de nem tudták biztosítani, eltávolítani vagy megsemmisíteni őket.

Az áldozatok hozzátartozói és aktivistái szerint a katasztrófa belső vizsgálatát hátráltatta a politikai vezetés azon törekvése, hogy megvédje a felelősöket az ellenőrzéstől.

Cicely Rukoz, akinek testvérét, Józsefet megölték, azt mondta, hogy a pápa látogatása az emlékműnél „nagyon fontos”. „Tudjuk, hogy felemelte szavát az igazságosságért, és igazságra van szükségünk testvéreink és a robbanás áldozatai számára” – tette hozzá.

Tatiana Hasrauti, aki édesapját, Ghassant veszítette el a robbanásban, így nyilatkozott: „Igyekszik valamilyen módon, a maga módján segíteni, hogy megtaláljuk az igazságot, talán imádkozva, talán abban, hogy ránk néz… Nekünk, családoknak most, öt év után ránk kell nézniük embereinknek”.

Miután a pápa imádkozott a robbantás helyszínén, utazása utolsó miséjét celebrálta, mielőtt becslések szerint 150 000 ember gyűlt össze Bejrút vízpartján.

A tömeghez fordulva nehezményezte, hogy Libanon szépségét „beárnyékolja a szegénység és a szenvedés, azok a sebek, amelyek a történelmeteket nyomták”.

Ugyanakkor arra buzdította az ország különböző közösségeit, hogy egyesüljenek a problémák megoldása érdekében.

„Vessük le etnikai és politikai megosztottságunk páncélját, nyissuk meg vallási vallomásainkat a kölcsönös konfliktusok előtt, és gyújtsuk újra szívünkben az egyesült Libanon álmát” – mondta. „Egy Libanon, ahol béke és igazság uralkodik, ahol mindenki testvérnek ismeri el egymást.”

A legutóbbi, 2012-es pápai látogatás óta a kis országot többszörös válság sújtja.

2019-ben az ország a modern idők legsúlyosabb gazdasági recesszióját szenvedte el, milliókat taszítva szegénységbe.

Ezt követték a hatalmas kormányellenes tüntetések, a koronavírus-járvány, majd a bejrúti kikötői robbanás.

A politikai bénultság megakadályozza, hogy az ország átvegye azokat a gazdasági és strukturális reformokat, amelyeket a külföldi adományozók követelnek dollármilliárdnyi segélyért cserébe.

Libanont később a síita muszlim Hezbollah mozgalom és Izrael között 13 hónapig tartó háború pusztította, amelyben 4000 libanoni és 120 izraeli vesztette életét.

Egy évvel ezelőtt tűzszünet vetett véget a konfliktusnak, de Izrael továbbra is támadja a Hezbollahhoz köthető célpontokat, akiket azzal vádol, hogy megpróbálják újra felfegyverezni az Irán által támogatott csoportot.