A szudáni milícia vezetőjét a dárfúri konfliktus során elkövetett háborús bűnökért ítélték el

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) húsz év börtönbüntetésre ítélte a szudáni milícia vezetőjét a több mint két évtizeddel ezelőtti polgárháború során elkövetett atrocitások miatt.

Ali Mohammed Ali Abd-al-Rahmant október 27-én ítélték el háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt a dárfúri régióban.

Az Ali Kushaib néven ismert Dzsandzsaweed, egy kormány által támogatott csoport vezetője volt, amely terrorizálta Darfurt, és több tízezer embert ölt meg.

A 76 éves Kushaib az első ember, aki ellen az ICC eljárást indított a polgárháború alatt elkövetett atrocitások miatt. Azzal érvelt, hogy a vádak téves személyazonosságról szólnak.

A világoskék öltönybe és nyakkendőbe öltözött Qusayeb csendben állt, miközben Joanna Corner tanácsvezető bíró kedden kihirdette ítéletét.

„Abdal Raman nemcsak azt a parancsot adta ki, amely közvetlenül a bűncselekményhez vezetett, hanem… személyesen is elkövetett valamilyen bűncselekményt” – mondta Corner bíró a bíróságon.

A szóban forgó konfliktus 2003-tól 2020-ig tartott, és a világ egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófája volt, az állítások szerint etnikai tisztogatást és népirtást követtek el a régió nem arab lakossága ellen.

Öt évvel a válság után Darfur egy másik polgárháború egyik fő harctereEzúttal a szudáni hadsereg és a Janjaweedből indult félkatonai Gyorstámogató Erők (RSF) között.

Qushayeb tárgyalása során a túlélők elmondták, hogyan égették fel falvaikat, hogyan öltek meg férfiakat és fiúkat, és hogyan kényszerítették a nőket szexuális rabszolgaságba.

Corner bíró szerint Qusayb elrendelte a nem arab törzsek „irtását és elpusztítását”, és azt mondta a katonáknak, hogy „senkit se hagyjanak hátra. Senkit ne hagyjanak életben”.

A Kushayeb elleni vádak a 2003 és 2004 között elkövetett támadásokra összpontosultak.

A dárfúri háború azután kezdődött, hogy az akkori arabok által uralt kormány felfegyverezte a dzsandzsavidokat, hogy megkísérelje elfojtani a fekete-afrikai etnikai csoportok lázadóinak felkelését.

A dzsandzsavidok szisztematikusan támadták a nem arab falusiakat, akiket a lázadók támogatásával vádolnak, ami népirtás vádjához vezetett.

Ugyanez a szisztémás erőszak továbbra is fellép Dárfúrban a jelenlegi szudáni polgárháború részeként.

Sok Janjaweed harcos csatlakozott az RSF-hez.

Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a jogvédő csoportok azzal vádolják az RSF-et, hogy a konfliktus 2023-as kezdete óta etnikai tisztogatást követett el a nem arab közösségek ellen Dárfúrban. Az RSF tagadta a vádakat.

Qushayeb elítélésekor Corner bíró azt mondta, hogy az ICC biztosítani akarta a „megtorlást és az elrettentést”.

„A megelőzés ebben az esetben különösen helyénvaló, tekintettel a jelenlegi szudáni helyzetre” – mondta.

Dr. Matthew Benson-Strohmeier, a London School of Economics szudáni kutatási igazgatója a BBC-nek elmondta, hogy a két konfliktus során „hosszú ideig toborozták a milíciákat, elfojtották a lázadásokat és háborús eszközként használtak szexuális erőszakot”.

„Úgy gondolom, hogy a háború folyamata, különösen Dárfúrban, valóban a terror elleni háború” – mondta a BBC-nek.

Dr. Benson-Strohmeier az ítélethirdetés alatt azt mondta, reméli, hogy az ítélet hatással lesz a jelenlegi konfliktusra, de „bensőségesen” kételkedett abban.

Az első dárfúri válság áldozatainak többsége továbbra is lakóhelyét elhagyta, és bár az ICC-nek sikerült eljárást indítania Qushayeb ellen, még mindig fennállnak a szudáni tisztviselők elleni letartóztatási parancsok, köztük az egyik, aki Omar al-Bashir volt elnököt népirtással vádolja, amit ő tagad.

Bashir állítólag katonai őrizetben van Észak-Szudánban, miután 2019-ben puccsban menesztették.