Ausztrália közösségi média tilalma csatát robbantott ki a nagy technológiával a gyermekek biztonsága érdekében

Amikor a 2010-es évek elején Stephen Skiller a Facebook ausztráliai vezetője lett, őszintén hitt az internet erejében és a közösségi média közjójában.

Ez a globális kapcsolódás új korszakát nyitja meg, és demokratizálja az oktatást. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy saját köztereiket hagyományos kapuőrök nélkül alakítsák ki.

„Amikor először csatlakoztam, ekkora volt az optimizmus, és szerintem a világ nagy része osztotta ezt” – mondta a BBC-nek.

Ám amikor 2017-ben elhagyta a céget, elültették a kételyek magvait a munkájával kapcsolatban, és azóta is virágoznak.

„Sok jó dolog van ezekben a platformokban, de vannak nagyon rossz dolgok is” – sejti.

Ez már nem szokatlan látvány, mivel a világ legnagyobb közösségimédia-vállalatait egyre jobban megvizsgálják. Ennek nagy része a tinédzserekre összpontosít, akik a hihetetlenül gazdag globális vállalatok jövedelmező piacává váltak – a kritikusok szerint mentális egészségük és jólétük rovására.

Utah államtól az Európai Unióig a kormányok azzal kísérleteznek, hogy korlátozzák a gyerekek közösségi médiát. Ám az eddigi legradikálisabb lépést Ausztráliában mutatják be – a 16 éven aluliak betiltását, ami megrendítette a technológiai cégeket.

Az érintett közösségimédia-cégek közül sok egy évet töltött azzal, hogy tiltakozzon az új törvény ellen, amely előírja, hogy „ésszerű lépéseket” tegyenek annak megakadályozására, hogy a kiskorú felhasználóknak fiókjuk legyen a platformjukon.

Azt állították, hogy a tilalom ténylegesen veszélyezteti a gyermekek biztonságát, azzal érveltek, hogy ez hatással lesz a jogaikra, és ismételten rámutattak a politika betartatására használt technológiával kapcsolatos kérdésekre.

„Ausztrália általános cenzúrát alkalmaz, ami miatt fiataljai kevésbé tájékozottak, kevésbé lesznek kapcsolatban és kevésbé lesznek felszerelve, hogy eligazodjanak azokon a tereken, amelyeket felnőttként is megértenek” – mondta Paul Tusk, a NetChoice kereskedelmi csoporttól, amely számos nagy technológiai vállalatot képvisel.

Az iparágon belüli aggodalmak az, hogy Ausztrália betiltása – a maga nemében elsőként – más országokat is ösztönözhet.

„Ez az egész világon elterjedt koncepció bizonyítékává válhat” – mondta Nate Fast, a University of Southern California Marshall School of Business professzora.

Az elmúlt években több visszaélést bejelentő és per is azt állította, hogy a közösségi média cégek előnyben részesítik a profitot a felhasználók védelmével szemben.

Januárban az Egyesült Államokban egy mérföldkőnek számító próbafolyamatban kezdik meghallgatni azokat az állításokat, amelyek szerint a Meta – köztük a TikTok, a Snapchat és a YouTube – úgy tervezte alkalmazásait, hogy addiktívak legyenek, és tudatosan eltitkolják a platformjaikon okozott károkat. Mindannyian tagadják, de a Meta alapítója, Mark Zuckerberg és a Snap főnöke, Evan Spiegel is személyes tanúvallomást kapott.

A perben a szülők és az iskolai körzetek több száz követelése fog össze, és az egyik első, amely a hasonló perek özönéből ered, amelyek szerint a közösségi média hozzájárul a rossz mentális egészséghez és a gyermekek kizsákmányolásához.

Egy másik folyamatban lévő ügyben az államügyészek azt állítják, hogy Zuckerberg személyesen hiúsította meg a tinédzserek jólétének javítására irányuló erőfeszítéseket a vállalat platformján, beleértve az Instagram arcmódosító szépségszűrőinek eltávolítására irányuló javaslat megvétózását, amelyek a szakértők szerint a test diszmorfiáját és az étkezési zavarokat táplálják.

A Meta egykori alkalmazottai, Sarah Wynn-Williams, Frances Haugen és Arturo Bezar vallomást tettek az Egyesült Államok Kongresszusa előtt, hogy a cégnél töltött időszakuk során különféle jogsértéseket állítottak.

A Meta fenntartja, hogy a vállalat szorgalmasan dolgozott olyan eszközök kifejlesztésén, amelyek biztosítják a tizenévesek online biztonságát

De az utóbbi időben a szélesebb iparágat hibáztatják a félrevezető információkért, a gyűlöletbeszédért és az erőszakos tartalmakért.

A Charlie Kirk meggyilkolásának grafikus felvételei gyorsan elterjedtek a különböző platformokon, még olyan embereket is leleplezve, akik nem keresték. Elon Musk pert indított az Egyesült Államokban olyan törvényekért, amelyek előírják a közösségi média cégeknek, köztük az X-nek, hogy meghatározzák és nyilvánosságra hozzák az online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem módját. A Metát pedig széles körben kritizálták az év elején, miután bejelentette, hogy megszabadul azoktól a tényellenőrzőktől, akik félretájékoztatás miatt figyelték platformjait.

Ritka, kétpárti front alakult ki az amerikai törvényhozók körében, akik a technológiai óriáscégek méretére akarnak csökkenteni.

A tavalyi meghallgatáson Zuckerberg bocsánatot kért egy gyászoló családtól, aki személyesen jött meglátogatni. A közönség között volt Tammy Rodriguez is, akinek 11 éves lánya, Selena öngyilkos lett, miután szexuális kizsákmányolással szembesült az Instagramon és a Snapchaten.

„Ezért fektettünk be olyan sokat, és az egész iparágra kiterjedő erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy családjainak ne kelljen szenvedniük” – mondta Zuckerberg.

Azonban számos szakértő, törvényhozó és szülő – még gyerekek is – széles körben bírálja, akik úgy érzik, hogy a közösségi média cégek elrejtőznek a valós cselekvés és az elszámoltathatóság elől az ügyben.

Ahogy Ausztrália közösségi média tilalmát fontolgatták, majd hatályba léptették, a vállalatoknak nem sok volt nyilvános mondanivalójuk.

„Az elrejtőzés a közbeszéd elől… csak még több gyanakvást és bizalmatlanságot szül” – mondta Scheller úr.

Bár sokan próbálnak privátban hallgatni a kormányra. A Spiegel személyesen találkozott Annika Wells ausztrál kommunikációs miniszterrel. Azt is állította, hogy a YouTube elküldte a világhírű gyerekszórakoztatót, a The Wiggles-t, hogy lobbizzon az érdekükben.

Gondosan megfogalmazott nyilvános nyilatkozatokban több szervezet is megpróbálta máshová hárítani a felelősséget. A Meta és a Snap is azt mondta, hogy a nagyobb alkalmazásboltok üzemeltetőinek – mint például az Apple és a Google – át kellene venniük az életkor ellenőrzését.

Sokan pedig azzal érveltek, hogy a kormány túlhajszolt. Azt mondják, a szülők tudják a legjobban, és el kell dönteniük, mi értelme van tinédzsereik számára a közösségi média használatának.

„Bár elkötelezettek vagyunk jogi kötelezettségeink teljesítése mellett, folyamatosan hangot adtunk ezzel a törvénnyel kapcsolatos aggályainknak… Van egy jobb út is: a szülőknek az alkalmazások letöltésének jóváhagyására és az életkor ellenőrzésére feljogosító törvények lehetővé teszik a családok számára – nem a kormány – annak eldöntését, hogy a tinédzserek mely alkalmazásokhoz férhetnek hozzá” – áll a Meta közleményében a BBC-nek.

Arra a kérdésre, hogy kormánya miért nem szimpatikus ezzel az érveléssel – miért volt elfogadhatatlan a tiltáson kívül bármi –, Wells azt mondta, hogy a technológiai vállalatoknak bőven volt idejük javítani gyakorlataikat.

„15-20 évbe telt ezen a helyen, hogy most önszántukból cselekedjenek, és… ez nem elég.”

Más országok vezetői is így éreznek, és segítségért kopogtatnak hozzá – mondta, példaként említve az EU-t, a Fidzsi-szigeteket, Görögországot, sőt Máltát is.

Dánia és Norvégia már megkezdte a hasonló törvények kidolgozását, és Szingapúr és Brazília is szorosan figyel.

„Örülünk, hogy az elsők lehetünk, büszkék vagyunk arra, hogy az elsők lehetünk, és készek vagyunk segíteni minden más joghatóságnak, amely ezt meg akarja tenni” – mondta Wells.

Pinar Yildirim, a Pennsylvaniai Egyetem Wharton School marketingprofesszora elmondta, hogy Ausztrália betiltása arra késztette a vállalatokat, hogy termékeik olyan verzióit forgalmazzák, amelyek biztonságosabbak a fiatalabb felhasználók számára.

Ausztrália végül is a közösségi platformok egyik fő piaca. A Snapchat egy októberi parlamenti meghallgatáson közölte, hogy véleménye szerint körülbelül 440 000 13 és 15 év közötti fiókhasználója van az országban. A TikTok szerint körülbelül 200 000 16 év alatti fiókja van, a Meta pedig körülbelül 450 000 fiókkal rendelkezik a Facebook és az Instagram között.

A szakértők azt mondják, hogy igyekeznek biztosítani, hogy ne veszítsenek másokkal szemben a világ nagyobb piacain.

Júliusban a YouTube bejelentette a mesterséges intelligencia technológia bevezetését, amely megbecsüli a felhasználó életkorát, hogy azonosítsa a 18 év alattiakat, és jobban megvédje őket a káros tartalmaktól.

A Snapchat speciális fiókokkal rendelkezik a gyermekek számára, amelyek szerint alapértelmezés szerint kapcsolják be a biztonsági és adatvédelmi beállításokat a 13 és 17 év közötti felhasználók számára.

Tavaly pedig a Meta bemutatta azokat az Instagram Teen-fiókokat, amelyek hasonlóképpen szigorúbb adatvédelmi és tartalombeállításokba helyezik a 18 év alatti felhasználókat, amelyek a Meta szerint a nem kívánt kapcsolatok és a nyílt tartalomnak való kitettség korlátozására szolgálnak. Ezt a fejleményt hatalmas marketing villám kísérte az Egyesült Államokban.

„Ha biztonságosabb környezetet hoznak létre ezeknek a felhasználóknak, az a gondolat, hogy csökkentheti a károk egy részét” – mondta Yildirim.

A kritikusok azonban nem elégedettek. A Meta bejelentők borza vezette azt a szeptemberben publikált tanulmányt, amely megállapította, hogy a Meta Instagram tinifiókjain az új biztonsági eszközök közel kétharmada nem hatékony.

„A kulcskérdés itt az, hogy a Meta és más közösségimédia-cégek nem foglalkoznak jelentősen a tinédzserek általunk ismert károkkal” – mondta Bezer a BBC-nek.

A védekezésre kényszerülő cégek megpróbálták azt érzékeltetni, hogy jóhiszemű erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megfeleljenek Ausztrália küszöbön álló tilalmának, annak ellenére, hogy nem értenek egyet velük.

Az elemzők azonban azt várják, hogy az akadályok – beleértve a jogi kihívásokat, a gyermekeket érintő technikai buktatókat és a tilalom nem kívánt következményeit – megerősíthetik az ilyen intézkedésekkel szembeni érvet más országokban.

Faust professzor megjegyezte, hogy a vállalatoknak „meglehetős befolyásuk van a dolgok zökkenőmentes működésére”.

„(Őket) arra ösztönzik, hogy nagyon finom vonalat járjanak be a megfeleléssel kapcsolatban, de ügyelve arra, hogy ne tartsák be olyan jól, hogy az ország többi része azt mondja: „Remek, ez működik. Tegyük mi is”” – értett egyet Scheller úr.

Ari Lightman, a Carnegie Mellon Egyetem marketingprofesszora szerint a pénzbírságok pedig – legfeljebb 49,5 millió ausztrál dollár (33 millió dollár, 24,5 millió font) súlyos jogsértések esetén – csak az üzletvitel költségeinek tekinthetők. „(Ezek) egy csepp a kosárban” – mondja, különösen a nagy játékosok számára, akik szívesen biztosítják a potenciális felhasználók következő generációját.

A politika végrehajtásával kapcsolatos aggodalmak ellenére Scheller úr azt mondta, hogy szerinte ez egy „biztonsági öv pillanata” a közösségi média számára.

„Néhányan azt állítják, hogy a rossz szabályozás rosszabb, mint a szabályozás hiánya, és néha ez igaz is, de úgy gondolom, hogy ebben az esetben még a tökéletlen szabályozás is jobb a semminél, vagy jobb, mint az, ami korábban volt” – mondja.

– Talán sikerülni fog, lehet, hogy nem, de legalább megpróbálunk valamit.