Az Egyesült Államok deportálja a keresztény megtérőket Iránba

Október közepén egy hétfőn, egy évvel az amerikai bevándorlási feltartóztatás után, a tisztek bejelentés nélkül érkeztek Majid texasi cellájába.

Azt mondták neki, hogy egyszerűen „pakoljon össze” – hogy elmozdítják -, holott egy bevándorlási bíró már öt hónappal korábban védelmet biztosított neki az elmozdítás ellen. A csuklónál, a deréknál és a bokánál megbilincselték egyik napról a másikra a louisianai katonai repülőtérre vitték.

Majid – nem az igazi neve – 2024 októberében az Egyesült Államokba menekült Iránból, többszöri fogva tartás és állítólagos kínzások után, először a Mahsa Amini-tüntetésekben való részvétele, majd később a keresztény hitre való áttérés miatt.

Amikor amerikai tisztviselők arra kényszerítették, hogy felszálljon egy több mint 150 deportáltat szállító repülőgépre a nicaraguai Managuába, emlékszik, hogy ő volt az egyetlen nem latin-amerikai a fedélzetén. Órákkal később a járat leszállt, és a tisztviselők megbilincselték, megtagadták menedékjog iránti kérelmét, és arra utasították, hogy Venezuelán és Törökországon keresztül utazzon Iránba – ezt az utazást kényszerű visszatérésnek tartotta.

Majidnak később sikerült elbújnia Isztambulban, félve attól, hogy mi vár rá Iránban. Egyike annak a több iráni keresztény hittérítőnek, akik nyilatkoztak a BBC-nek – többnyire névtelenül tértek haza, mert féltek a rokonaitól –, akiknek menedékkérelmét az elmúlt évben elutasították. Beszámolóik következetlenségre mutatnak rá abban, hogy az amerikai hatóságok hogyan értékelik az iráni hazatelepülőkkel szembeni kockázatokat, és hogyan kezelik az érzékeny vallási információkat a menekültügyi aktákban.

Tapasztalataik az Egyesült Államok külpolitikájának más elemeivel is ellentétesek, mivel Trump elnök nyilvánosan panaszkodott a külföldön tapasztalható keresztényüldözés miatt, és azzal fenyegetőzött, hogy csapatokat küld Nigériába, ha kormánya „továbbra is engedélyezi a keresztények meggyilkolását”.

A Fehér Ház egyik tisztviselője azt mondta a BBC-nek, hogy minden kitoloncolt menedékkérelmét teljes körűen elbírálták, mielőtt eltávolították volna. A tisztviselő azt mondta, hogy a közelmúltban Iránba deportáltak olyan embereket, akiknek végleges kitoloncolási parancsa volt, vagy akik önkéntes távozást kértek. Hozzátették, hogy a szigorú adatvédelmi szabályok megakadályozzák, hogy a tisztviselők nyilvánosságra hozzák, hogy valaki kért-e menedékjogot, és elutasították-e.

Miközben az Egyesült Államok folytatja az illegális bevándorlás elleni fellépést, példátlan változást hajtott végre az iráni menedékkérőkkel kapcsolatos politikájában. Szeptember végén a hatóságok charterjáratot szerveztek Iránba Kataron keresztül – évtizedek óta először, tekintettel a diplomáciai kapcsolatok hiányára és Irán emberi jogi helyzetére. A repülés szokatlan példája volt az Irán és az Egyesült Államok közötti együttműködésnek.

A hírek szerint több tucat iráni volt megkötözve a járaton. Az egyik deportált, Sina később leírta, hogy fegyveres őrök kísérték az utasokat a Katar-Teherán szakaszon. Érkezésükkor kihallgatták őket az Egyesült Államokban töltött idejükről és vallási tevékenységeikről, de nem tartóztatták le azonnal – mondta egy videóban, amelyet egy perzsa nyelvű YouTube-csatornán tettek közzé.

Az utasok között volt Ali felesége, egy iráni keresztény megtért, aki jelenleg az Egyesült Államokban él. Azóta felvette vele a kapcsolatot és beidézte az iráni hírszerzés.

„A feleségemet visszaküldték Iránba, pedig keresztény” – mondta Ali – ezt az álnevet a BBC adta neki, hogy megvédje saját és felesége kilétét. „Most az iráni hírszerzés őt és engem keres.”

Ali felesége és mások számára a veszélyt súlyosbította az ügyvédeik súlyos tévedés.

Ali Herichi ügyvéd, aki Alit, feleségét és más, a szeptemberi járatról kitoloncoltakat képviseli, azt mondta, hogy több ügyfél arról számolt be, hogy a kényes információkat – beleértve a megtéréseket, a politikai tevékenységeket és a menedékkérelem indokait – nem távolították el a kitoloncolás előtt.

Irán 800 ezres keresztény lakosságának jelentős részét az iszlám hitre megtértek teszik ki – mondta Steve Dew-Jones, az Egyesült Királyságban működő, a 18-as cikkelyű jogvédő szervezet, amely a keresztények elleni visszaéléseket figyeli az országban.

A hivatalosan elismert egyházak szigorúan korlátozottak, házi templom kezdenek megjelenni országszerte. Dew-Jones mondta, hogy a gyakorlók üldöztetéssel néznek szembe.

Az iszlámról való megtérés hitehagyásnak minősül, a megtértet pedig letartóztatják, kihallgatják és bebörtönzik.

A letartóztatások száma hatszorosára nőtt 2023 és 2024 között – jelentette az Iráni Emberi Jogi Központ. „A közelmúltbeli iráni-izraeli konfliktus óta azt láttuk, hogy a hatóságok agresszívebben használják a „cionista keresztény” kifejezést. Azáltal, hogy az állam a megtérteket Izrael ügynökeinek bélyegzi, a hétköznapi vallásgyakorlatot nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősíti” – tette hozzá Dew-Jones.

Egyes külföldön menedékjogot kérő irániak a megtérésre hivatkoztak követeléseik részeként, míg az iráni tisztviselőket azzal vádolták, hogy eltúlozták vagy kitalálták az áttérést ügyük megerősítésére.

De nem világos, hogy hány amerikai menedékjogi ügy lehet eltúlzott, szemben az üldöztetéstől való valódi félelmekkel.

„Lehetetlen megítélni valakinek a hitének őszinteségét – nincs ablak az emberi lélekbe” – mondja Dew-Jones. „Igen, vissza lehet élni a rendszerrel, de sok olyan törvényes megtérőt is látunk, akiknek vallomását és egyházi feljegyzéseit nem veszi komolyan a menekültügyi bíróság.”

Iráni menedékkérők és jogi szakértők szerint még egy családon belül is élesen eltérhetnek a menedékkérelem kimenetelei.

Június végén az ICE tisztek megérkeztek Marjan és Raza Los Angeles-i otthonába. A lelkészük által rögzített videón Marjan látható, amint odakint összetörik, miközben férjét fogva tartják. Néhány pillanattal ezelőtt segítségért könyörgött. A házaspárt – mindketten iráni keresztény hittérítőket, akik menedékjogot kértek az Egyesült Államokban – külön fogdákba szállították. Néhány héttel később az ügyeik elváltak: Marjan menedékjogot kapott Kaliforniában, míg az Új-Mexikóban bebörtönzött Rezát egy harmadik országba szállították el.

A júniusi letartóztatásukat követően a belbiztonsági minisztérium X fiókjában közölte, hogy „a Los Angeles-i célzott végrehajtási művelet során a határőrök ügynökei letartóztattak két iráni állampolgárt, akik illegálisan tartózkodtak az Egyesült Államokban – mindkettőt nemzetbiztonsági érdekű alanyként azonosították”.

Ara Torosian lelkész, aki filmre vette letartóztatásukat, vitatta a Belbiztonsági Minisztérium azon állítását, hogy a pár illegálisan tartózkodott az Egyesült Államokban.

Azt mondja, legálisan, humanitárius programon keresztül léptek be, és munkavállalási engedéllyel rendelkeznek. „Hogy lehet veszélyes a feleségre, de nem a férjre?” – kérdezi Ara Torossian lelkész, aki maga 2010-ben menekült el Iránból, miután őrizetbe vették bibliacsempészet miatt.

Majid, akinek sikerült átcsusszannia egy török ​​repülőtéren, azóta is bizonytalanságban él, amíg ügyvédje az ügyét folytatja. Felesége, akinek a menedékjogi ügye még folyamatban van, jelenleg Los Angelesben él 1,5 éves lányukkal – egy gyerekkel, aki soha nem találkozott apjával.

Az Egyesült Államokban Ali egy barátjával él az egyházából, és reméli, hogy saját menedékkérelme sikeresebb lesz, mint feleségének, akit idén deportáltak Iránba.

„Ha menedékjogot adnak, hogyan maradhatok itt, amíg a feleségem Iránban van? Ha kitoloncolnak, a leszállás pillanatában börtönbe kerülhetek.”

Nem tud legálisan dolgozni vagy bankszámlát nyitni. Kezdetben egy távoli rokonánál maradt, „amíg a feleségem ügye megoldódott”, de soha nem engedték szabadon, és közel egy év fogva tartás után kitoloncolták. Később egy kis templom adott neki ideiglenes menedéket.

„Ha arra kérnek, hogy menjek el, a parkban kell aludnom” – mondja.

Bevándorlási tárgyalásra vár, de nem látja a jó eredményt. Felesége újabb idézést kapott az iráni hírszerzéstől.

– Ha letartóztatják, és követelik, hogy vigyek vissza – mondja nyugodtan –, akkor nem lesz más választásom.