Az ENSZ klímatárgyalásai nem teljesítik az új fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó ígéreteket
Georgina RanardKlíma és tudományos tudósító, Belem, Brazília
Egy keserű vitát követően a brazíliai Belemben tartott COP30 ENSZ klímacsúcs egy megállapodással ért véget, amely nem említette közvetlenül a bolygót melegítő fosszilis tüzelőanyagokat.
Ez több mint 80 ország, köztük az Egyesült Királyság és az EU számára kiábrándító eredmény, amelyek azt akarták, hogy a találkozó kötelezze a világot az olaj, a szén és a földgáz gyors kivonása mellett.
Az olajtermelő országok azonban azt az álláspontot képviselték, hogy meg kell engedni fosszilis tüzelőanyag-forrásaikat gazdaságuk növelésére.
A találkozóra az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint attól tartanak, hogy kudarcot vallottak azok a globális erőfeszítések, amelyek a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozták.
Egy kolumbiai képviselő élesen bírálta a COP elnökségét, amiért nem engedte, hogy az országok kifogást emeljenek a megállapodás ellen a szombati záróülésen, az úgynevezett plenáris ülésen.
„Kolumbia úgy gondolja, hogy elegendő tudományos bizonyítékunk van arra, hogy a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 75%-a fosszilis tüzelőanyagokból származik” – mondta Daniela Duran González kolumbiai klímaképviselő a BBC Newsnak.
„Így úgy gondoljuk, hogy itt az ideje, hogy az éghajlatváltozási egyezmény elkezdjen beszélni erről a valóságról” – tette hozzá.
A Mutirão névre keresztelt végső megállapodás felszólította az országokat, hogy „önként” gyorsítsák fel lépéseiket a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentése érdekében.
Amióta Donald Trump elnök országa 2015-ben kilépett a mérföldkőnek számító párizsi megállapodásból, amely a nemzeteket az éghajlatváltozás elleni fellépésre kötelezte, az Egyesült Államok most először nem küldött delegációt. A klímaváltozást „hibának” minősítette.
Jennifer Morgan vezető tárgyaló és volt német klímamegbízott azt mondta a BBC-nek, hogy az Egyesült Államok távolléte „lyukat” jelent a tárgyalásokon. Az Egyesült Államok gyakran támogat olyan blokkokat, mint az EU és az Egyesült Királyság.
„Egy 12 órás egyéjszakás tárgyalás során, amikor keményen visszaszorítod az olajtermelő országokat, senki sem tud ellentmondani, nehéz lehetett” – mondta.
Sok ország esetében azonban az a tény, hogy a tárgyalások nem szakadtak meg, vagy nem húzódtak vissza a múltbeli éghajlati megállapodásokhoz képest.
Ruleta Thomas antiguai és barbudai klímamegbízott így nyilatkozott: „Örülünk, hogy van egy folyamat, amely továbbra is működik (…), ahol minden országot meghallgatnak.”
A záró találkozón Szaúd-Arábia képviselője azt mondta: „Minden államnak meg kell engedni, hogy saját helyzetén és gazdaságán alapuló saját utat alakítson ki.”
Más vezető olajtermelő országokhoz hasonlóan az ország is amellett érvelt, hogy lehetővé kell tenni fosszilis tüzelőanyag-tartalékainak kiaknázását, ahogyan azt korábban mások tették.
A két hetes tárgyalások időnként kaotikusak voltak. A WC-kből kifogyott a víz, heves zivatarok árasztották el a helyszínt, és a küldöttek nehezen tudtak megbirkózni a forró, párás helyiségben.
A COP mintegy 50 000 regisztrált küldöttét kétszer evakuálták. Egy körülbelül 150 fős tiltakozó csoport áthágta a biztonsági vonalat, és „Erdőink nem eladók” feliratú plakátokkal lépett be a helyszínre.
Csütörtökön hatalmas tűz ütött ki, lyukat égetett a tetőn, és a résztvevők arra kényszerültek, hogy kiszaladjanak.
Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök Belém városát választotta, hogy felhívja a világ figyelmét az Amazonas esőerdőire, és pénzt pumpáljon a városba.
Annak ellenére, hogy ambiciózusabb fosszilis tüzelőanyag-üzletekre vágyik, Brazíliát kritizálták saját olajfúrási tervei miatt az Amazonas torkolatánál.
A Global Witness kampánycsoport által a BBC-vel megosztott elemzés szerint tengeri olaj- és gáztermelése a 2030-as évek elején növekedni fog.
A tárgyalásokon részt vevő országoknak egymással versengő érdekei vannak nemzeti körülményeiktől és az éghajlatváltozás hatásainak kitettségüktől függően. Néhány ország elégedett volt az eredményekkel.
India „értelmesnek” üdvözölte a megállapodást. A 39 kis sziget és alacsonyan fekvő tengerparti állam érdekeit képviselő csoport szombaton „tökéletlennek” nevezte, de még mindig lépés a „haladás” felé.
A szegényebb országok több klímafinanszírozási kötelezettségvállalást tettek, hogy segítsenek alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásaihoz.
„Ez elmozdította a tűt. Egyértelmű felismerés, hogy a történelmi felelősséggel (azok az országok, amelyek a múltban több üvegházhatású gázt bocsátottak ki) külön felelősség hárul az éghajlatváltozás finanszírozására” – mondta Geoh Abdulai Sierra Leone környezetvédelmi és éghajlat-változási minisztere.
De ez egy szomorú vége több mint 80 ország számára, amelyek egyik napról a másikra tárgyaltak a fosszilis tüzelőanyagok erős nyelvezetének megőrzéséről a megállapodásban.
Ed Miliband, az Egyesült Királyság energiáért és éghajlatváltozásért felelős államtitkára kitart amellett, hogy a találkozó „előrelépés volt”.
„Szerettem volna egy ambiciózusabb üzletet” – mondta.
„Nem fogjuk titkolni, hogy többre vágytunk volna, mindenben több ambíciót szerettünk volna” – mondta Wapke Hoekstra, az EU éghajlat-politikai biztosa újságíróknak.
A zöld fák, a madárdal és az erős páratartalom miatt nehéz volt kibújni a megbeszélések amazóniai hátteréből.
Brazília tárgyalásokat kezdett a Tropical Forest Forever Facility nevű új alapról, amely pénzt fizetne az országoknak a trópusi erdők védelméért. A találkozó végére legalább 6,5 milliárd dollárt gyűjtött össze a kormánytól, bár az Egyesült Királyságnak még nem kellett hozzájárulnia.
Több mint 90 ország támogatta a globális erdőirtási cselekvési terv vagy „útvonalterv” felhívását.
További jelentések: Tom Ingham, a BBC Climate Team