ENSZ-szakértők és 400 prominens nő felszólította Iránt, hogy ne végezzen ki Zahra Tabarit, a 67 éves villamosmérnököt és nőjogi aktivistát.
Tabari asszonyt áprilisban tartóztatták le, és azzal vádolják, hogy együttműködött az Iráni Népi Mudzsahedek Szervezetével (PMOI), egy betiltott ellenzéki csoporttal, a családja szerint.
Októberben a rashti forradalmi bíróság bűnösnek találta „fegyveres lázadásban” egy videokapcsolaton keresztül lefolytatott, kevesebb mint 10 percig tartó tárgyalás után. Családja szerint az ítélet nagyon korlátozott és megbízhatatlan bizonyítékokon alapult: egy ruhadarabon, amelyen a „Nők, ellenállás, szabadság” felirat és egy be nem jelentett hangüzenet szerepel.
Az iráni hatóságok egyelőre nem kommentálták az ügyet.
Az ENSZ-szakértők szerint legalább 51 másik személyt halálbüntetés fenyeget Iránban, miután nemzetbiztonsági bűncselekményekért, köztük fegyveres lázadásért, valamint „Isten elleni ellenségeskedésért”, „a világban tapasztalható korrupcióért” és kémkedésért ítélték el.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az emberi jogokkal, a nők elleni erőszakkal és az iráni önkényes halálbüntetéssel foglalkozó különleges előadójának öt tagja, valamint a nők és lányok elleni diszkriminációval foglalkozó munkacsoport öt tagja, – figyelmeztetett közös közleményben hogy Tabari asszony esete „a nemzetközi emberi jogi jog súlyos megsértésének mintáját mutatta”.
Az otthonában végrehajtott razzia során bírósági végzés nélkül letartóztatták, és egy hónapig hallgatták, miközben magánzárkában tartották, és nyomást gyakoroltak rá, hogy ismerje el, hogy fegyvert fogott az állam ellen és egy ellenzéki csoport tagja volt a szakértők szerint.
Tabari asszonyt megtagadták egy általa választott ügyvédhez, és egy bíróság által kirendelt ügyvéd képviselte őt – közölték, hozzátéve, hogy rövid meghallgatás után azonnal kiszabták a halálos ítéletet.
„Az ebben az ügyben elkövetett súlyos eljárási szabálysértések – köztük a szabadságától való jogellenes elvonás, a hatékony jogi képviselet megtagadása, a rendkívül rövid tárgyalás, a védelem előkészítésére fordított idő hiánya, valamint a (fegyveres felkelés) vádjának alátámasztásához szükséges bizonyítékok hiánya – bármilyen elmarasztalást eredményeztek” – fogalmaztak.
Megjegyezték azt is, hogy a nemzetközi jog a halálbüntetést a legsúlyosabb bűncselekményekre, vagyis a szándékos gyilkosságra korlátozza.
„Tabari halálos ítélete ilyen körülmények között önkényes halálbüntetés lenne” – tették hozzá a szakértők. „A nők nemek közötti egyenlőségért folytatott aktivizmusának kriminalizálása és az ilyen megnyilvánulások fegyveres lázadás bizonyítékaként való kezelése a nemi megkülönböztetés súlyos formája.”
Több mint 400 prominens nő – köztük Nobel-díjasok, Svájc és Ecuador volt elnöke, valamint Finnország, Peru, Lengyelország és Ukrajna volt miniszterelnöke – írt alá nyilvános felhívást Tabari asszony azonnali szabadon bocsátása érdekében.
„Iránban ma a világon az első számú női kivégzés az egy főre jutó nők esetében. Zahra esete leleplezi ezt a terrort: Iránban, ha valaki fel merészel egy táblát feltartani, amely a nők ellenállását hirdeti az elnyomással szemben, most halállal büntethető” – áll a közleményben.
A felhívást a Justice for the Victims of 1988 Iran szervezte, egy brit székhelyű csoport, amely a három évtizede Iránban kivégzett több ezer politikai fogoly családját képviseli.
Egy másik iráni nő, a kurd jogi aktivista és Pakhshan Azizi társadalmi aktivista ugyanazokkal a vádakkal fenyegetőzik, mint Tabari asszony.
Az ENSZ-szakértők korábban azt mondták, hogy Aziz asszony ítélete „kizárólag törvényes szociális munkás munkájához kapcsolódik, beleértve az iraki és szíriai menekültek támogatását”.
Az Iráni Emberi Jogok (IHR) adatai szerint 2025 első 11 hónapjában legalább 1426 embert végeztek ki Iránban – köztük 41 nőt –, ami 70%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest.
A november végén kivégzettek mintegy felét kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt ítélték el, míg 53-at nemzetbiztonsági bűncselekmények miatt – közölte a norvégiai székhelyű csoport.
