Az indonéziai árvizek áldozatainak száma meghaladta az 500-at

A múlt heti indonéziai áradások halálos áldozatainak száma mára több mint 500-ra nőtt, és a mentők továbbra is nehezen érik el az érintett területeket.

A kormány katasztrófavédelmi hivatala szerint a Malacca-szorosban ritka ciklon okozta árvíz három tartományt sújtott, és mintegy 1,4 millió embert érintett.

További 500 ember továbbra is eltűnt, és több ezren megsérültek.

Indonézia csak egy része Ázsiának, amelyet az elmúlt napokban heves esőzések és viharok sújtottak, és Thaiföldről, Malajziáról és Srí Lankáról is jelentettek halálos áldozatokat.

Indonéziában Aceh, Észak-Szumátra és Nyugat-Szumátra tartományokat sújtották a legsúlyosabban, ahol még mindig ezrek vannak elszigetelten, és nincs kritikus ellátás.

Arini Amalia, az acehi PD Jaya Regency lakója a BBC-nek elmondta, hogy az árvíz „olyan volt, mint egy cunami”.

– A nagymamám szerint ez a legrosszabb, a legrosszabb az életében – mondta Amalia.

A segélyszervezetek gyalogos és motoros embereket próbálnak elérni, mivel sok út járhatatlan a nagy járművek számára.

A régióról készült képeken elsodort hidakat, sárral és törmelékkel borított utakat és magasra felhalmozott rönköket mutatnak be.

A nyugat-szumátrai Twin Bridges nevezetességnél, ahol az árvíz nagy mennyiségű iszapot és törmeléket rakott le, Mariana figyelte, amint az ásók kitakarítják az utat, abban a reményben, hogy megtalálják eltűnt családtagjait, köztük 15 éves fiát.

– Nézem az ásót, milyen vastag a sár… Folyton azon gondolkodom, milyen lesz a gyerekem, ha megtalálja? Azt mondta: „Még mindig ép lesz? Anyám, sógorom… lehet, hogy az arcuk felismerhetetlen lesz, látva, hogy van itt.”

Sokan még mindig élelmiszersegélyre várnak, van, aki azt állítja, hogy két-három napja nem evett.

Maysanti, aki Észak-Szumátra egyik legsúlyosabban sújtott övezetében, Közép-Tapanuliban él, azt mondta a BBC-nek, hogy a segélyszervezetek dolgozói nehezen érik el körzetét.

„Minden eltűnt, az élelmiszerkészletünk kifogy. Nem tudunk enni” – mondta. „Még az instant tészta is küzdelmet okoz. Kifogytunk az élelemből; ételre és rizsre van szükségünk. Teljesen le van zárva a hozzáférésünk.”

Azt mondta, kilométereket kellett gyalogolnia otthonától, hogy olyan alapvető szükségleteket szerezzen be, mint az internetkapcsolat és a tiszta víz.

Aceh központjában, ahol a helyi hatóságok Starlink eszközöket bocsátottak rendelkezésre, vasárnap este emberek ezreit látták sorban állni a régészeti hivatal előtt, abban a reményben, hogy kapcsolatba léphetnek szeretteivel, vagy feltölthetik mobiltelefonjukat.

„Öt nap telt el minden jel nélkül. Tegnap óta várjuk, hogy visszatérjen a hálózat. Azt tervezem, hogy felhívom anyámat Banda Acehben, de egyelőre nem tudom felvenni vele a kapcsolatot” – mondta Mar, egy lakos.

Ahogy a mentési műveletek folytatódtak, egyre nőtt a harag a kormány katasztrófakezelése miatt.

A kritikusok szerint a hatóságok nem voltak felkészülve az árvízre. Néhányan a bürokratikus bürokráciát hibáztatták az élelmiszersegélyek lassú szállításáért.

Hétfőn Prabowo Subianto elnök – aki az árvíz sújtotta észak-szumátrai területeken járt – elismerte, hogy néhány út még mindig le van vágva, de hozzátette: „mindent megteszünk a nehézségek leküzdésére”.

„Rengalmasan és szolidaritással nézünk szembe ezzel a katasztrófával” – folytatta. „Nemzetünk most erősebb, képes legyőzni ezt.”

Indonézia monszun szezonja, amely általában novembertől márciusig tart, gyakran hoz heves esőzéseket.

Bár nehéz az egyes szélsőséges időjárási eseményeket az éghajlatváltozással összefüggésbe hozni, a tudósok szerint ez gyakoribbá és intenzívebbé teszi a viharokat, heves esőzéseket, hirtelen áradásokat és erős szeleket okozva.