Franciaország jövőre visszaállítja a korlátozott katonai szolgálatot 3000 önkéntessel

Az Oroszországgal való konfliktustól való növekvő félelemre válaszul Franciaországban újra bevezetik a korlátozott mértékű katonai szolgálatot.

A toborzás fokozatos megszüntetése több mint 25 év után, a terv szerint fiatal férfiak és nők önkéntesként 10 hónapig fizetett katonai kiképzésen vesznek részt.

„A veszély elkerülésének egyetlen módja, ha felkészülünk rá” – mondta Emmanuel Macron elnök, amikor bejelentette a tervet a délkelet-franciaországi Grenoble melletti gyalogsági bázison. „Mozgósítanunk kell, a nemzetnek meg kell védenie magát, felkészülni és tisztelni kell.”

Az új „nemzeti szolgáltatást” a jövő nyártól fokozatosan vezetik be, főként a 18 és 19 évesek számára, akik legalább havi 800 eurót (700 fontot) kapnak.

„Ebben a bizonytalan világban, ahol a jogot meg lehet győzni, a csata a jelenben folyik” – mondta Macron. A fegyveres erők profitálni fognak a motivált fiatal francia férfiakból és nőkből – tette hozzá: „Ez a fiatalságunkba vetett hit tett”.

Kezdetben jövőre 3000-re korlátozzák a létszámot, de 2035-re 50 ezerre emelkedik.

Franciaországnak jelenleg körülbelül 200 000 katonája és további 47 000 tartalékos katonája van. Az új projekteknek háromszintű struktúrát kell bevezetniük, amely szakemberekből, természetvédőkből és önkéntesekből áll.

A változás Franciaországot összhangba hozza más európai országokkal, amelyek az orosz agressziótól való félelem miatt – eltérő paraméterekkel – katonai szolgálati projekteket vezettek be.

Belgium és Hollandia bevezette az önkéntes katonai szolgálatot, ill Németországnak hasonló tervei vannak.

Éppen ebben a hónapban a belga védelmi minisztérium leveleket küldött 17 éves fiataloknak, amelyben felkérte őket, hogy havi 2000 euróért (1750 fontért) tegyenek önkéntes munkát.

Keletebbre, Litvániában és Lettországban kötelező programok vannak, a kadétokat sorsolás útján választják ki. A NATO-hoz nemrég csatlakozott Svédország 9-15 hónapos, érdemeken alapuló katonai szolgálatot vezetett be.

Egyes európai országok, például Finnország és Görögország soha nem törölték el a sorkatonai szolgálatot, a svájciak pedig vasárnap szavaznak arról, hogy a férfiak kötelező szolgálatát a mindenkire kötelező közszolgálattal váltsák fel.

Más országok, köztük az Egyesült Királyság és Spanyolország, jelenleg nem tervezik az újraindítást.

A francia katonai főnökök széles körben támogatják az új intézkedést, amely reményeik szerint olyan képzett személyzet tárházát teremti meg, amely képes a hivatásos katonák támogatására és a frontvonalon kívüli munkákra.

Az is várható, hogy sok önkéntes továbbra is teljes katonai pályafutást fog folytatni.

„Az új katonai szolgálat fegyveres erőink hibridizációjához vezet” – mondta Thomas Gasilud, az Országgyűlés védelmi bizottságának elnöke. „Túl messzire mentünk a teljes szakmai oldaltól.”

Az Oroszországgal való elszakadás fenyegetése, ha rosszul definiálható, Franciaország nemzeti diskurzusának részévé vált. A kormány rendszeresen figyelmeztetéseket adott ki a radar alatti incidensekről vagy a közösségi médián keresztül Moszkva véleményének megmérgezésére tett kísérletekről.

Nemrég az újonnan kinevezett vezérkari főnök, Fabien Mandon tábornok új szintre emelte a riasztást, amikor azt mondta, hogy a francia katonai tervezés az Oroszországgal való konfliktus következő három-négy éven belüli feltevésére épült.

Múlt héten tovább ment, és azt mondta a polgármestereknek, hogy Franciaországból hiányzik az áldozatkészség, és arra buzdította őket, hogy készüljenek fel arra, hogy „gyerekeket veszíthetnek” a háborúban.

A szélsőbal és a szélsőjobb egyes részei azonnal elítélték a megjegyzéseket, és a kormány sem tekintette hasznosnak a megjegyzéseket, Macron pedig a múlt hétvégén biztosította az országot, hogy nem terveznek fiatalokat toborozni Ukrajnában harcolni.

A közvélemény-kutatások szerint a lakosság nagy többsége az önkéntes katonai szolgálat mellett áll. Az Elabe ezen a héten végzett közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 73%-a támogatja az intézkedést. A legkevésbé a 25-34 éves fiatalok támogatták, de még ezen a korcsoporton belül is 60% volt a többség.

A BBC véletlenszerű véleménytesztjében Párizs utcáin hasonló kép rajzolódott ki.

„Jó dolog” – mondta Louis, egy 22 éves diák. „Ez segíthet növelni a hadsereget, de ez egy módja annak, hogy jobban szeresd a nemzetedet.”

Ilan, egy másik diák a következőket mondta: „A katonai szolgálat során mindenhonnan találkozol emberekkel. Megtanulsz új megközelítéseket a dolgokra… Megtanulsz beszélni, bízni és együtt élni másokkal.”

„Amennyit az újságokban olvastam, a hadseregünk nem olyan erős, ezért jó ötlet, ha fel kell készülnünk a jövőre” – mondta Brigitte díszlettervező.

Lally, a 21 éves bolti eladó azonban nem értett egyet: „Szerintem vannak fontosabb dolgok is. Szomorú, hogy az elnököt nem igazán érdeklik a fiatalok – a mentális egészségük, az anyagi helyzetük, hanem inkább erre a katonai szolgálatra koncentrál.”

1996-ban Jacques Chirac akkori elnök úgy döntött, hogy a Szovjetunió összeomlását követő békefolyamat részeként befejezi a katonai szolgálatot.

Az ifjúsági kötelező katonai kiképzés a francia forradalom óta a nemzeti élet része volt, megteremtve a polgár-katona fogalmát.

Egy 1798-as törvény kimondta: „Minden francia katona és köteles a haza védelmére.” A poroszországtól 1871-ben elszenvedett vereség után pedig Léon Gambetta republikánus vezető ezt mondta: „Amikor egy állampolgár Franciaországban születik, katonának születik.”

Az algériai függetlenségi háború volt a francia erők utolsó konfliktusa, amelyben több mint 12 000 ember vesztette életét.

Az 1990-es években a szolgálati idő 10 hónapra csökkent, helyette polgári szolgálat állt.

A legutóbbi, 2001-es szolgálat óta számos, nem mindennapi erőfeszítés történt a katonai szolgálat szellemének megőrzésére, ami a támogatók szerint a szolidaritás és az egyenlőség érzését kelti.

A líceumi (középiskolás) tanulóknak továbbra is részt kell venniük a Védelmi és Állampolgárság Napján, ahol előadásokat tartanak jogaikról és kötelességeikről, valamint részt vesznek egy zászlófelvonáson.

Első mandátuma alatt Macron egyetemes nemzeti szolgálatot is bevezetett – egy négyhetes állampolgári kötelességből és gyakorlati képzésből álló tanfolyamot –, amelynek a nemzeti szolidaritást kellett volna építenie a 2010-es terrortámadások után. Ám a rendszert az üdülési kemping drága és ésszerűtlen formájaként kezelték, és az év elején törölték.

Bár úgy tűnik, hogy az új rendszer nagyrészt kedvező fogadtatásban részesül, finanszírozása továbbra is kérdéses – adósságválság sújtotta az országot, és a parlamentnek még el kell hagynia a 2026-os költségvetést.