Keresse fel a cselszövőket és túszaikat Nigéria beavatkozása után

A benini biztonsági erők olyan katonákat keresnek, akik vasárnap reggel megpróbálták átvenni a hatalmat, az elnök szerint ismeretlen számú túszt ejtettek.

Puccsisták jelentek meg az állami tévében, és bejelentették, hogy átvették a hatalmat, és lövések hallatszottak az elnöki rezidencia közelében.

Patrice Talon elnök azonban később bejelentette, hogy a nyugat-afrikai országban a helyzet „teljesen ellenőrzés alatt áll”.

A regionális hatalom Nigéria segített meghiúsítani a felkelést, mondván, hogy vadászrepülőgépei „eltávolították a puccsistákot a nemzeti tévéből és egy katonai táborból” a benini kormány kérésére.

Vasárnap délután hatalmas robbanások hallatszottak Cotonouban, Benin legnagyobb városában és kormányzati székhelyén. Úgy gondolják, hogy légicsapások eredménye.

A robbanás előtt a repüléskövetési adatok azt mutatták, hogy három repülőgép lépett be Benin légterébe a szomszédos Nigériából, mielőtt hazatért volna.

A kár mértéke nem tisztázott.

A benini kormány szóvivője, Wilfred Leandre Hungbedzi vasárnap korábban azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy 14 embert tartóztattak le a puccskísérlet kapcsán.

Egy benini újságíró azt is elmondta a BBC-nek, hogy a letartóztatottak közül 12-ről vélhetően megtámadták a nemzeti tévéállomás irodáit – köztük egy korábban elbocsátott katonát.

A puccsisták elmondták, hogy Pascal Tigri alezredes vezette őket, akinek a tartózkodási helye ismeretlen.

A 67 éves elnök vasárnap esti országos beszédében azt mondta, a hűséges erők „kitisztították a lázadók ellenállásának utolsó zsebeit”.

„Ez az elkötelezettség és mozgósítás lehetővé tette számunkra, hogy legyőzzük ezeket az opportunistákat, és elkerüljük országunk katasztrófáját. Ez az árulás nem marad sértetlenül” – tette hozzá.

„Biztosítani szeretném, hogy a helyzet teljes mértékben ellenőrzés alatt áll, ezért arra kérem Önt, hogy békésen intézze ügyeit.”

Nem derült ki, hogy voltak-e áldozatok, de az elnök részvétét fejezte ki „e értelmetlen szerencsétlenség áldozatainak, valamint azoknak, akiket még mindig fogva tartják a menekülő felkelők”.

A vasárnapi sikertelen benini kísérletet sorozatos puccs előzte meg Nyugat-Afrikában, ami félelmet keltett, hogy a térség biztonsága romolhat.

Benint, az egykori francia gyarmatot Afrika egyik legstabilabb demokráciájaként tartják számon. Tallont azonban azzal vádolják, hogy elnyomja a politikájával kapcsolatos kritikákat.

Az ország a kontinens egyik legnagyobb gyapottermelője, de a világ legszegényebb országai közé tartozik.

Nigéria, Benin korábban nagy szomszédja, a puccskísérletet „a demokrácia elleni közvetlen támadásnak” minősítette.

A francia és az orosz nagykövetség vasárnap arra szólította fel állampolgárait, hogy maradjanak bent, az Egyesült Államok nagykövetsége pedig azt tanácsolta az embereknek, hogy maradjanak távol Cotonoutól, különösen az elnöki palota környékén.

A lázadó katonák azzal indokolták tettüket, hogy bírálták Talon vezetését az országban, először is amiatt panaszkodtak, hogy hogyan kezelte „az észak-benini biztonsági helyzet folyamatos romlását”.

Benin hadserege veszteségeket szenvedett az északi határ közelében Az elmúlt években a felkelés sújtotta Niger és Burkina Faso, mivel az Iszlám Államhoz és az al-Kaidához köthető dzsihadista fegyveresek délre terjedtek.

„A fronton elesett fegyvertestvéreink helyzetével kapcsolatos tudatlanság és közömbösség, akik Patrice Talon úr politikája folytán családjukat szomorú sorsukra hagyták” – áll a katonák közleményében.

A felkelők az egészségügyben is nagy pusztítást végeztek, többek között lemondták az államilag finanszírozott vesedialízist és megemelték az adókat, valamint betiltották a politikai tevékenységet.

Tallon, akit a Nyugat közeli szövetségeseként tartanak számon, jövőre távozik posztjáról, miután betöltötte második, áprilisban megválasztandó ciklusát.

A „pamutkirályként” ismert üzletember 2016-ban került először hatalomra. Romuald Wadagny pénzügyminisztert hagyta jóvá utódjának.

Támogatói dicsérték Talont a gazdasági fejlődés felügyeletéért, de kormányát azért is kritizálták, mert elnyomja az eltérő hangokat.

Októberben a benini választási bizottság megtiltotta az ellenzék fő jelöltjének indulását, mert nem volt elég szponzora.

A múlt hónapban alkotmánymódosításokat fogadtak el a parlamenti képviselők, létrehozva a második parlamenti kamarát, a szenátust.

A megválasztott tisztségviselők mandátumát öt évről hét évre hosszabbították meg, de az elnök két mandátumhatára érvényben maradt.

A vasárnapi puccskísérlet mindössze egy héttel azután történt, hogy Bissau-Guinea elnökét, Oumarro Sissoko Mbalót menesztették – bár egyes regionális szereplők megkérdőjelezik, hogy megrendezték-e.

Az elmúlt években Nyugat-Afrikában Burkina Fasóban, Guineában, Maliban és Nigerben is puccsok történtek, ami aggodalmat kelt a térség stabilitásával kapcsolatban.

Oroszország az elmúlt években megerősítette kapcsolatait ezekkel a Száhil-övezet országaival – Burkina Faso, Mali és Niger pedig kilépett a nyugat-afrikai regionális blokkból, az ECOWAS-ból, hogy megalakítsák saját csoportjukat, a Száhel-államok Szövetségét.

A BBC Monitoring szerint több oroszbarát közösségi oldal is örömmel fogadta a benini hatalomátvételi kísérlet hírét.

Az ECOWAS és az Afrikai Unió (AU) is elítélte a puccskísérletet.