Németország megszavazza a 18 évesek önkéntes katonai szolgálati programjának bevezetését

A német parlament, a Bundestag megszavazta az önkéntes katonai szolgálat bevezetését a honvédelem fellendítése érdekében, miután Oroszország teljes körűen megtámadta Ukrajnát.

Jelentős változást jelentett Németország katonai megközelítésében, és követte Friedrich Merz kancellár azon törekvését, hogy létrehozzák Európa legerősebb hagyományos hadseregét.

A változás azt jelenti, hogy 2026 januárjától minden németországi 18 éves fiatalnak kiküldenek egy kérdőívet, amelyben megkérdezik, hogy érdekli-e és hajlandó-e csatlakozni a fegyveres erőkhöz. Az űrlap kitöltése férfiaknak kötelező, nőknek önkéntes.

Az iskolások Németország-szerte bejelentették, hogy pénteken mintegy 90 városban csatlakoznak sztrájkhoz, hogy tiltakozzanak a lépés ellen.

Sok német fiatal vagy ellenzi, vagy szkeptikusan fogadja az új törvényt.

„Nem akarjuk életünk felét laktanyába zárva tölteni, gyakorlatokon és engedelmességi képzésen, valamint ölni tanulni” – írták a tiltakozás szervezői a közösségi médiában közzétett közleményükben.

„A háború nem ad kilátásokat a jövőre, és tönkreteszi a megélhetésünket.”

Csak Hamburgban körülbelül 1500 embert vártak a demonstrációra, az iskolaigazgatók pedig figyelmeztették a szülőket, hogy ne vegyék ki gyermekeiket aznapra az iskolából.

A német parlamenti képviselők 323-272 arányban szavaztak a változtatás mellett, így országuk a legutóbbi európai ország, amely bevezette a megreformált katonai szolgálatot.

A múlt hónapban Franciaország bejelentette, hogy 10 hónapos önkéntes katonai kiképzést vezet be a 18 és 19 évesek számára.

A kormány közölte, hogy a sorkatonai szolgálat ameddig csak lehetséges, önkéntes lesz, de 2027 júliusától minden 18 éves férfinak orvosi vizsgálaton kell részt vennie az esetleges katonai szolgálatra való alkalmasság felmérése érdekében.

Boris Pistorius védelmi miniszter szerint egyetemes orvosi vizsgálatokra van szükség, hogy támadás esetén Németország ne veszítse az idejét annak meghatározására, hogy „ki az, aki funkcionálisan kompetens a haza védelmezőjeként, és ki nem”.

A német fegyveres erők, a Bundeswehr jelenleg mintegy 182 000 szolgálatot teljesítenek, és Pistorius ezt a létszámot 20 000 fővel szeretné növelni a következő éven belül.

A távlati cél a 2030-as évek elejére 260 ezerre növelni a létszámot, kiegészítve mintegy 200 ezer tartalékossal, hogy megfeleljenek az új NATO-haderő céljainak és erősítsék Németország védelmét.

Bár a terv az önkéntes szolgálatra vonatkozik, ha a biztonsági helyzet romlik, vagy túl kevés önkéntes jelentkezik, a Bundestag fontolóra veheti a kötelező katonai szolgálat bevezetését.

Ha kitör a háború, a katonaság kérdőíveket és orvosi vizsgálatokat készíthet a potenciális újoncok számára.

Más európai országokhoz hasonlóan Németország is csökkentette fegyveres erejét az 1990-es évek békeidőszakában. A hidegháború idején körülbelül félmilliós hadserege volt.

A németországi kötelező katonai szolgálat 2011-ben szűnt meg Angela Merkel volt kancellár idején.

Most azonban, szemben Oroszország fenyegetésével és Németország hagyományos szövetségese, az Egyesült Államok erős nyomásával, Friedrich Marge megfogadta, hogy a Bundeswehrt Európa legerősebb hagyományos hadseregévé építi újjá.

Donald Trump amerikai elnök Fehér Háza nyomást gyakorol a NATO-tagországokra, hogy növeljék védelmi kiadásaikat.

Az önkéntesség ösztönzése viszonylag magas, havi 2600 euró körüli fizetéssel. Franciaországban az önkéntesek havonta legalább 800 eurót (700 fontot) kapnak.

A Bundestag pénteken megszavazta azt a vitatott nyugdíjreform-tervezetet is, amely 2031-ig a jelenlegi szinten tartaná az állami nyugdíjakat.

A törvényjavaslat kulcsfontosságú pillére az összeolvadás konzervatívjai és balközép partnereik, a mindössze 12 szavazattal rendelkező szociáldemokraták közötti koalíciós megállapodásnak.

Kétség merült fel azonban, hogy átmennek-e a parlamenti szavazáson, mivel az egyesülési konzervatívok fiatalabb tagjai lázadással fenyegetőztek. Szerintük a terv anyagilag nem fenntartható, és a fiatalabb generációt terheli majd.

A német ellenzéki szélsőbaloldal azonban azt mondta, hogy tartózkodik, ami azt jelenti, hogy a koalíciónak kevesebb szavazatra lesz szüksége az elfogadáshoz, és ezért nem kell aggódnia a saját soraiból érkező potenciális lázadók miatt.

A kormányválság szorosan elhárítható.