Nigéria a dzsihadista csoportokat okolja az emberrablási hullámért, mások azonban a bűnbandákat hibáztatják

A nigériai kormány szerint a Boko Haram és az Iszlám Állam Nyugat-Afrika tartományban dzsihadista csoportja (ISWAP) áll a közelmúltban Nigéria északnyugati és középső részén zajló emberrablási hullám hátterében, de a BBC-nek azt mondta, hogy azokat a helyi „banditáknak” nevezett bűnbandák követték el, amelyeket elemzők vitattak.

Ez az első alkalom, hogy a kormány megmondta, hogy szerinte ki a felelős az emberrablásokért, de nem adott ki semmilyen bizonyítékot állításainak alátámasztására.

A váltságdíjért végzett emberrablás nagy üzletté vált Nigéria egyes részein Az elmúlt években – az emberrabló bandáktól a dzsihadistákig és a szeparatistákig terjedő bûnözõkkel.

Jövedelmező pénzforgató, de a kormány továbbra is tagadja, hogy kifizette volna a váltságdíjat.

Csak az elmúlt két hétben három tömeges emberrablás történt a régióban:

• november 17. – Magay, kebbi State, Govt Girls Comprehensive High School. Kettőt megöltek, és 25 embert, köztük egy tanárt elraboltak – mindannyian szabadok

• november 18-án Erukuban, Quara Királyságban, a Krisztus Apostoli Templomban. Kettőt megöltek és 38-at elraboltak – azóta mindenkit szabadon engedtek

• november 21. – A papiruszokban, Niger államban, a Szent Mária Katolikus Iskolában. A jelentések szerint több mint 250 gyermeket és 12 dolgozót raboltak el, bár a tisztviselők megkérdőjelezik ezeket a számokat.

Nigériában illegálisnak tették a váltságdíj kifizetéseket, bár vannak olyan állítások, hogy ezt a tilalmat széles körben figyelmen kívül hagyják.

Az elnök szóvivője, Sunday Dare a BBC-nek nyilatkozva nem nyilatkozott arról, hogy fizettek-e pénzt a nemrégiben szabadult kisebbségi emberrablók kiszabadítására, csak annyit mondott: „Bármilyen folyamat is történt – kinetikus, nem kinetikus, tárgyalási stb. – sikeres volt.”

Arra a kérdésre, hogy ki áll az emberrablás mögött, azt válaszolta: „A bőséges – nemzeti és nemzetközi – információ egyértelműen azt mutatja, hogy az ISWAP mindenütt jelen van. Továbbá, bármi is marad a Boko Haramból, ott vannak” – folytatta.

– Részt vesznek a folyamatban.

Az Iswap a Boko Haram iszlamista militáns csoport szétszakadt csoportja, amely több mint egy évtizede folytat lázadást Nigéria északkeleti részén.

Dare úr megismételte Bola Tinubu elnök elkötelezettségét a megmaradt emberrablók megmentésének biztosítása mellett, de nem adott biztosítékot arra vonatkozóan, hogy ez mennyi ideig tart.

A múltban a legrosszabb esetek némelyikében az elrabolt gyerekek meghaltak elrablóik kezeitől – vagy évekig fogságban voltak. Akárcsak a Boko Haram által elrabolt hírhedt chiboki iskoláslányok esetében.

Boulama Bucarti elemző a BBC-nek azt mondta, nem ért egyet a kormány azon állításával, hogy dzsihadista csoportok álltak a közelmúltbeli emberrablások mögött.

„Szerintem ez nem helyes. Északnyugaton nincs ISWAP vagy Boko Haram sejt. A közelmúltbeli emberrablásokat, beleértve a tömeges emberrablásokat is, banditák hajtották végre, nem a Boko Haram vagy az ISWAP”

A banditák helyi, gyakran motoros fegyveres csoportok, amelyeknek nincs központi szervezetük, és főleg északnyugaton tevékenykednek. Míg a Boko Haram és az ISWAP főként Nigéria északkeleti részén, több száz mérföldre odébb működik.

A BBC felkérte az Acclade-et – egy nemzetközi megfigyelőcsoportot, amely fegyveres csoportok támadásait elemzi –, hogy értékelje a három emberrablást.

Eclade elmondta, hogy mind a négy esetben a helyi „banditáknak” nevezett fulani milíciacsoport volt a felelős az elrablásokért.

A fulani pásztorok összetűzésbe kerültek Nigéria-szerte muszlim és keresztény közösségekkel.

Ezek közül a legnagyobbat, amelyben több mint 200 iskolást raboltak el a Szent Mária Katolikus Iskolából, „úgy tűnik, hogy részben a kormány kizárása és bizonyos politikai célok elérése érdekében hajtották végre”.

A Dél-Kwara államban történt egyházi támadás „a fulani terjeszkedési kampány része volt, és a helyiek kiszorításának eszköze volt a közösségből illegális bányászati ​​tevékenység miatt” – mondta Ackled a BBC-nek.

„A bányászat miatti helyi elmozdulás a fuli milícia tevékenységének kialakuló mintázatához vezetett, amely Zamfara állam és Kaduna állam Birnin Gwari területein látható.

Röviddel az északnyugati és közép-nigériai tömeges elrablások után 13 tinédzser lányt raboltak el a Boko Haram fellegvárában, Borno állam északkeleti részén. Az elemzők egyetértenek abban, hogy valószínűleg dzsihadista csoportok munkája.

Nigéria biztonsági válsága az elmúlt hetekben a nemzetközi reflektorfénybe került, miután Donald Trump amerikai elnök csapatok beküldésével fenyegetőzött, ha a kormány „megengedi a keresztények meggyilkolását”.

Nigériai tisztviselők és elemzők szerint minden vallás képviselője erőszak és emberrablás áldozata, és a keresztények is célpontok.