Nigériában történt a legrosszabb tömeges emberrablás, amikor 315 embert raboltak el az iskolákból

Jelenleg több mint 300 gyermeket és alkalmazottat raboltak el fegyveresek egy közép-nigériai katolikus iskolából, így ez az ország egyik legrosszabb tömeges emberrablása.

A Nigériai Keresztény Szövetség tájékoztatása szerint 303 diákot és 12 tanárt vittek el a nigeri állambeli Papiri-i St Mary’s School-ból – jóval többet, mint korábban becsülték.

Azt mondta, hogy a számadatokat „ellenőrzési gyakorlatot követően” felfelé módosították.

Az emberrablások fegyveres csoportok támadási hulláma közepette történtek. Az elhurcoltak felülvizsgált száma ezúttal meghaladja a 276-ot A hírhedt chiboki tömeges emberrablás 2014-ben.

Fegyveres férfiak helyi idő szerint 02:00 (GMT) körül péntek reggel betörtek az iskolába, és ott tanulókat raboltak el – közölte a helyi rendőrség.

Dominique Adamu, akinek lányai jártak az iskolába, de nem vitték el őket, a BBC-nek azt mondta: „Mindenki sebezhető… mindenkit meglepett.”

Egy elkeseredett nő sírva mesélte a BBC-nek, hogy hat és 13 éves unokahúgát elrabolták, és hozzátette: „Csak azt akarom, hogy jöjjenek haza.”

A rendőrség tájékoztatása szerint a biztonsági szervek „fésülik az erdőt, hogy megmentsék az elrabolt diákokat”.

az volt Az első hírek szerint 215 diákot vittek el – de ezt a számot azóta felülvizsgálták. Az AFP hírügynökség szerint az új szám az iskola tanulóinak körülbelül a fele.

A Niger állam hatóságai azt mondták, hogy az iskola figyelmen kívül hagyta az összes bentlakásos létesítmény bezárására vonatkozó parancsot, miután a titkosszolgálat figyelmeztette a megnövekedett támadási kockázatot.

Közleményük szerint a lépés „elkerülhető kockázatnak” tette ki a diákokat és a személyzetet. Az iskola nem kommentálta az állításokat.

Nigéria számos részén komoly problémává vált az emberek elrablása váltságdíj fejében a helyi nevén dakatok bűnbandák által.

A váltságdíj fizetését törvényen kívül helyezték, hogy csökkentsék a pénzáramlást a bűnbandákhoz – de ennek nem sok hatása volt.

A pénteki tömeges emberrablás egy héten belül a harmadik ilyen támadás volt az országban.

Hétfőn a szomszédos Kebbi állam egyik bentlakásos iskolájából több mint 20 iskolás, akikről a BBC szerint muszlimok.

Egy templomot is megtámadtak délebbre Kwara államban, ahol két embert megöltek, 38 embert pedig elraboltak.

Bola Tinubu nigériai elnök elhalasztotta külföldi útjait – beleértve a hétvégi dél-afrikai G20-csúcstalálkozót is – a biztonsági aggályok kezelése érdekében.

A központi kormány elrendelte több mint 40 szövetségi főiskola és állami iskola bezárását egyes államokban.

A növekvő bizonytalanság azonban haragot és félelmet szít Nigériában, a polgárok pedig szigorúbb intézkedéseket követelnek a gyermekek és a közösségek védelmében.

A tömeges emberrablás az Egyesült Államok jobboldali képviselőinek, köztük Donald Trump elnöknek azt állította, hogy Nigériában üldözik a keresztényeket – ezt a vádat a nigériai kormány elutasította.

Hónapok óta kampányolók és politikusok Washingtonban Azt állítják, hogy az iszlamista fegyveresek szisztematikusan célba veszik a keresztényeket Nigériában.

A hónap elején Trump kijelentette, hogy „dörgő fegyverekkel” küld csapatokat Nigériába, ha az afrikai ország kormánya „továbbra is megengedi a keresztények meggyilkolását”.

A nigériai kormány azt állítja, hogy a keresztények üldözése „a valóság durva félrevezetése”.

Egy tisztviselő azt mondta, hogy „a terroristák mindenkit megtámadnak, aki elutasítja gyilkos ideológiájukat – muszlimokat, keresztényeket és nem hívőket egyaránt”.

Északkeleten a dzsihadista csoportok több mint egy évtizede harcolnak az állam ellen.

Az erőszakfigyelő ügynökségek szerint a csoport áldozatai többnyire muszlimok, mivel a legtöbb támadás az ország muszlim többségű északi részén történik.

Nigéria középső részén gyakoriak a többségében muszlim pásztorok halálos támadásai a gazdálkodók ellen, akik főként keresztények.

Elemzők szerint azonban ezt gyakran az erőforrásokért, például a vízért vagy a földért folytatott versengés motiválja, nem pedig a vallás.

A Boko Haram militáns iszlamista csoport 2014-ben 276 iskolás lányt rabolt el Chibok város iskolájából.

Az incidens felkeltette a nemzetközi figyelmet, és világméretű kampányt indított a visszatérésükért, amelybe beletartozott Michelle Obama akkori amerikai First Lady beavatkozása is.

Azóta sokan vagy elmenekültek, vagy elengedték őket – de több mint 100-an még mindig eltűntek.