Pascal Tigri vezető alezredes Togóban bujkál – mondta a tisztviselő a BBC-nek.

A vasárnapi sikertelen puccs vezetője a szomszédos Togóban keres menedéket – mondta a BBC-nek egy magas rangú benini kormányzati tisztviselő.

A névtelenül nyilatkozó tisztviselő azt mondta, a kormány Pascal Tigri alezredes kiadatását fogja kérni. A togói kormány egyelőre nem nyilatkozott.

A sikertelen puccs sorozatos katonai hatalomátvételeket követett Nyugat-Afrikában, ami aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a demokrácia a régióban egyre nagyobb veszélyben van.

Meghiúsult, miután Nigéria regionális hatalom Patrice Tallon elnök kormányának kérésére harci repülőgépeket küldött a lázadók kiszorítására egy katonai támaszpontról és az állami tévéirodáról.

Katonák egy csoportja megjelent az állami tévében vasárnap kora reggel, hogy bejelentették, hogy átvették a hatalmat, és lövések hallatszottak az elnöki rezidencia közelében.

A benini kormány egyik tisztviselője elmondta, hogy a hatóságok tudták, hogy Pascal Tigri alezredes Togo fővárosában, Lomében tartózkodik, ugyanabban a területen, ahol Faure Gnassingbe elnök él.

„Nem tudjuk, hogyan kell ezt értelmezni, de hivatalos kiadatást fogunk kérni, és meglátjuk, hogyan reagálnak a togói hatóságok” – tette hozzá az illetékes.

Az állításnak nincs független megerősítése.

Togo a nyugat-afrikai regionális blokk, az ECOWAS része, amely elítélte a puccskísérletet.

A francia különleges erők is segítettek a hűséges csapatoknak a puccs meghiúsításában – mondta az AFP hírügynökségnek a Benini Köztársasági Gárda vezetője, amely az elnök védelméért felelős.

Dieudonne Djimon Tevoedjre szerint a benini katonák „igazán bátrak voltak, és egész nap szembenéztek az ellenséggel”.

„Francia különleges erőket küldtek (Elefántcsontpart fő városából) Abidjanból, amelyeket a benini hadsereg befejezése után hajtottak végre” – idézte a férfi.

A benini kormány szóvivője, Wilfred Leandre Hungbedzi nem tudta megerősíteni a francia erők bevetését.

A BBC-nek elmondta, hogy tudomása szerint Franciaország elsősorban hírszerzési segítséget nyújtott.

Az ECOWAS csapatokat küldött Nigériából, Ghánából, Sierra Leonéból és Elefántcsontpartról, hogy biztosítsa a kulcsfontosságú létesítményeket Beninben.

A bevetés azt jelzi, hogy az ECOWAS már nem hajlandó ellenállás nélkül bukni a polgári kormányzattal.

Benint, az egykori francia gyarmatot Afrika egyik legstabilabb demokráciájaként tartják számon.

Az ország a kontinens egyik legnagyobb gyapottermelője, de a világ legszegényebb országai közé tartozik.

Nigéria a puccskísérletet „a demokrácia elleni közvetlen támadásnak” minősítette.

Houngbedzi a BBC-nek elmondta, hogy a nemzeti gárda egy kis számú csapata áll a puccskísérlet mögött.

„A Nemzeti Gárda egy új alkotás a hadseregünkön belül, Talon elnök kezdeményezte a terrorizmus elleni harcunk részeként. Ez egy jelentős erőforrásokkal felszerelt szárazföldi egység, az elmúlt évek jelentős beruházásai után, és személyzete jól képzett” – mondta.

Houngbedzi hozzátette, Talon kérte az ECOWAS-t, hogy hajtson végre légicsapásokat a lázadók hatástalanítására, miután a jelek szerint Benin legnagyobb városának, Cotonou-nak a fő repülőterét tervezték megtámadni, és ezzel a térségben élő civilek életét veszélyeztetik.

„Ez ahhoz a stratégiához vezetett, hogy célzott légicsapásokat hajtsanak végre, hogy hatástalanítsák felszereléseiket, beleértve a páncélozott járműveket is, amelyekkel fenyegetőztek” – mondta.

A lázadó katonák azzal indokolták tettüket, hogy bírálták Talon vezetését az országban, először is amiatt panaszkodtak, hogy hogyan kezelte „az észak-benini biztonsági helyzet folyamatos romlását”.

Benin hadserege veszteségeket szenvedett az északi határ közelében Az elmúlt években a felkelés sújtotta Niger és Burkina Faso, mivel az Iszlám Államhoz és az al-Kaidához köthető dzsihadista fegyveresek délre terjedtek.

„A fronton elesett fegyvertestvéreink helyzetével kapcsolatos tudatlanság és közömbösség, akik Patrice Talon úr politikája folytán családjukat szomorú sorsukra hagyták” – áll a katonák közleményében.

A felkelők az egészségügyben is nagy pusztítást végeztek, többek között lemondták az államilag finanszírozott vesedialízist és megemelték az adókat, valamint betiltották a politikai tevékenységet.

Tallon, akit a Nyugat közeli szövetségeseként tartanak számon, jövőre távozik posztjáról, miután betöltötte második, áprilisban megválasztandó ciklusát.

A „pamutkirályként” ismert üzletember 2016-ban került először hatalomra. Romuald Wadagny pénzügyminisztert hagyta jóvá utódjának.

Támogatói dicsérték Talont a gazdasági fejlődés felügyeletéért, de kormányát azért is kritizálták, mert elnyomja az eltérő hangokat.

Októberben a benini választási bizottság megtiltotta az ellenzék fő jelöltjének, hogy induljon a választásokon.

A puccskísérlet mindössze egy héttel azután történt, hogy Oumarro Sissoko Mbalo bissau-guineai elnököt menesztették – bár egyes regionális szereplők megkérdőjelezték, hogy megrendezték-e.

Az elmúlt években Nyugat-Afrikában Burkina Fasóban, Guineában, Maliban és Nigerben is puccsok történtek, ami aggodalmat kelt a térség stabilitásával kapcsolatban.

Oroszország az elmúlt években megerősítette kapcsolatait ezekkel a Száhil-övezet országaival – Burkina Faso, Mali és Niger pedig kilépett a nyugat-afrikai regionális blokkból, az ECOWAS-ból, hogy megalakítsák saját csoportjukat, a Száhel-államok Szövetségét.

A BBC Monitoring szerint több oroszbarát közösségi oldal is örömmel fogadta a benini hatalomátvételi kísérlet hírét.