Putyin amerikai tárgyalókat lát vendégül a Kremlben az ukrajnai tárgyalásokon

Az orosz Vlagyimir Putyin öt órányi amerikai tárgyalót látott vendégül a Kremlben kedden az ukrajnai háború lezárása érdekében.

Putyin segédje, Jurij Usakov elmondta, hogy a Steve Wittkoff amerikai nagykövettel és Donald Trump elnök vejével, Jared Kushnerrel folytatott zárt ajtók mögött folytatott megbeszélések „konstruktívak”, de „sok munka áll még előttük”.

Azután érkeztek, hogy Putyin elfogadhatatlannak mondta az amerikai-orosz békeszerződés-tervezettel kapcsolatos európai követeléseket, mondván: „ha Európa harcolni akar ellenünk, készek vagyunk megtenni”.

Az Egyesült Államok nagykövetei az elmúlt két hétben Moszkvába látogattak, miután hasonló tárgyalásokat folytattak a kijevi képviselőkkel. Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a találkozó után tájékoztatást vár az amerikai csapattól.

Azt mondta, hogy „most jobban, mint valaha” van lehetőség a háború befejezésére, de a javaslat egyes elemeit még ki kell dolgozni.

„Minden a mai tárgyalásokon múlik” – mondta Zelenskiy dublini sajtótájékoztatóján hivatalos írországi látogatása során.

A kijevi képviselők kétszer találkoztak amerikai tárgyalópartnerekkel, köztük Wittkoffal, Kushnerrel és Marco Rubio külügyminiszterrel. 28 pontos béketerv – széles körben Moszkva-barátnak tartják – novemberben került adásba.

Ukrajnát és Európát szorongatta, hogy az Ukrajnát csaknem négy éve megszálló Moszkva követelései mellé álljanak.

Az Ukrajnával folytatott hétvégi tárgyalások után a Fehér Ház közölte, hogy a javaslatokat „nagyon finomították”, bár a frissített terv részleteit nem erősítették meg.

Moszkva és Kijev között továbbra is fennáll néhány kulcsfontosságú nézeteltérés – például Ukrajna szuverenitása az Oroszország által részben ellenőrzött és biztonságot garantáló területek felett.

Zelenszkij kedden kijelentette, hogy „nincs könnyű megoldás”, megismételve országa ragaszkodását ahhoz, hogy Kijev részt vegyen a béketárgyalásokon, és vállaljon egyértelmű biztonsági garanciákat, például a NATO-tagságot – ezt a lépést Oroszország régóta ellenezte, Trump pedig elutasította.

„Úgy kell megállítani a háborút, hogy Oroszország egy éven belül ne térjen vissza” – tette hozzá Zelenszkij.

Putyin még a múlt héten is rendíthetetlennek tűnt követeléseiben, amikor Zelenszkij többször is kijelentette, hogy soha nem fogja átadni Kelet-Ukrajna ellenőrzését.

A keddi megbeszéléseken Trump azt mondta washingtoni kabinetjének, hogy a konfliktus megoldása nem könnyű.

„Embereink most Oroszországban vannak, hogy megnézzük, meg tudjuk-e rendezni ezt” – mondta. – Micsoda zaj.

Kijev európai szövetségesei saját dokumentumukkal ellensúlyozták a 28 pontos tervet – sok ellentmondásos elemet eltávolítottak, például azt, hogy Washington elismerte Donyecket és Luhanszkot de facto oroszként.

Putyin a keddi találkozó előtt beszédében azt mondta újságíróknak, hogy Európa követelései „elfogadhatatlanok”, és megpróbálják kisiklatni a béketörekvéseket.

Zelenszkij hétfőn találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, a találkozón több európai vezető is részt vett virtuálisan.

Macron szerint „nincs végleges terv, amiről beszélni lehetne”, és ezt csak Ukrajna és Európa hozzájárulásával lehet elérni.

Közben kedden az élvonalban folytatódott a küzdelem. Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy továbbra is orosz csapatokat telepít a keleti kulcsfontosságú városba, Pokrovszkba – ellentétben Moszkva állításával, hogy azt elfoglalták.

Az orosz védelmi minisztérium egy videót osztott meg a Telegramon, amelyben azt állítja, csapatai tartják a zászlót a stratégiailag fontos városban, amelyet több mint egy éve próbálnak elfoglalni.

Ukrajna Keleti Katonai Parancsnoksága azt állította, hogy Oroszország megpróbált „zászlót kitűzni” a városba, hogy a „propagandisták” azt mondhassák, hogy megszállták. „Sietve elmenekültek, és folytatták az ellenséges csoportok pusztítását” – áll a közösségi médiában megjelent közleményben.

Az ukrán hadsereg szerint erői továbbra is a város északi részét irányítják, az orosz egységek súlyos veszteségeket szenvedtek, miközben nemzetközi megfigyelők is vitatták Oroszország igényét a térségre.

A kijevi hadsereg visszautasította azt az orosz állítást is, amely szerint elfoglalták Vovchanszk északkelet-ukrajnai határvárosát, és azt mondták, hogy „jelentősen javították” pozícióját az északkeleti Kupjan városában, amelyet Oroszország állítása szerint két hete foglalt el.

Az ENSZ adatai szerint amióta Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, több mint 14 000 civil halt meg vagy sebesült meg, valamint több tízezer katona.

Civil célpontokat, köztük óvodákat, kórházakat és lakóépületeket semmisítettek meg vagy súlyosan megrongáltak az éjszakai drón- vagy rakétacsapások.

A két volt szovjet állam közötti konfliktus egészen 2014-ig nyúlik vissza, amikor Ukrajna oroszbarát elnökét menesztették, és Oroszország válaszul a Krím elcsatolásával és a kelet-ukrajnai fegyveres lázadás támogatásával reagált.