Putyin megkétszerezi az ukrán területek követeléseit az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások előtt

Vlagyimir Putyin elnök megduplázta eredeti követeléseit, hogy véget vessen az ukrajnai háborúnak, mondván, Oroszország csak akkor ad fegyvert, ha a kijevi csapatok kivonulnak Moszkva által igényelt területről.

Putyin régóta szorgalmazza az Oroszország által erőszakkal elfoglalt ukrán terület jogi elismerését.

Ezek közé tartozik a Krím-félsziget, amelyet 2014-ben illegálisan annektált, valamint a Luhanszkot és Donyecket magában foglaló Donbász, amelynek jelenleg Moszkva a legnagyobb részét elfoglalja.

Kijev számára, amely nem volt hajlandó lemondani Donbász még mindig birtokában lévő részeiről, nem kezdő lépés Oroszország jutalmazása az agresszióért.

Putyin kirgizisztáni látogatása során újságíróknak nyilatkozva felszólította Kijevet, hogy harcoljon az „utolsó ukránig” – amire szerinte Oroszország „elvileg” is kész.

Megismételte azt a véleményét, hogy Oroszország kezében van a kezdeményezés a harctéren, és a háború csak akkor ér véget, ha az ukrán csapatok kivonulnak a konfliktusövezetekből.

„Ha nem vonulnak ki, fegyverrel fogjuk elérni” – mondta.

Ennek ellenére Oroszország lassú növekedése Kelet-Ukrajnában jelentős munkaerőköltséggel jár. Az amerikai székhelyű Háborús Tanulmányozó Intézet szerint ebben az ütemben Moszkvának körülbelül két évbe telne, hogy elfoglalja a donyecki régió többi részét.

A csütörtöki megjegyzések voltak az első esetek, amikor Putyin az elmúlt hét hektikus diplomáciai lépéseivel foglalkozott, amelyek során az Egyesült Államok és Ukrajna intenzív tárgyalásokat folytatott az amerikai és orosz tisztviselők által októberben kidolgozott béketervről.

A tervet, amely erősen torzította Moszkva követelései felé, később felülvizsgálták. A vélekedések szerint azonban ez nem oldja meg a megszállt területek problémáját, amely – Ukrajna biztonsági garanciái mellett – a legnagyobb akadozópont Moszkva és Kijev között.

Putyin kijelentette, hogy az új tervtervezetet most bemutatták Oroszországnak, és ez lehet a háború befejezését célzó jövőbeni megállapodás „alapja”.

Hozzátette azonban, hogy „feltétlenül szükséges” megvitatni „bizonyos pontokat, amelyeket diplomáciai értelemben kell megfogalmazni”.

Arról kérdezték, hogy a Krím félszigetet és Donbászt elismerik Oroszország alatt tulajdonképpen ellenőrzés De nem jogilag, Putyin azt mondta: „Ez a témája az amerikai kollégáinkkal folytatott megbeszéléseknek”.

Megerősítette, hogy a jövő hét első felében az Egyesült Államok delegációja, köztük Steve Wittkoff különmegbízott is érkezik Moszkvába. Donald Trump amerikai elnök azt mondta újságíróknak, hogy Jared Kushner, az elnök veje csatlakozhat Witkoffhoz Moszkvában.

Eközben Andrij Jarmak, az ukrán elnöki főtanácsadó azt mondta, hogy Dan Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere a hét folyamán Kijevbe látogat.

Trump szerdán kijelentette, hogy „csak néhány nézeteltérés maradt” Oroszország és Ukrajna között, ami azt jelzi, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott bármely találkozó a békemegállapodás megkötésétől függ.

Putyin újságíróknak mondott beszédében ismét kifejezte megvetését Ukrajna vezetése iránt, amelyet szerinte illegitimnek tart. Így „nincs értelme” bármilyen dokumentumot aláírni velük – tette hozzá.

Ukrajnában a 2022 februári teljes körű orosz invázió óta hadiállapot van érvényben, ezért nem tudta megtartani a tervezett választásokat. Az év elején az ukrán parlament egyhangúlag megszavazta Zelenszkij elnök legitimitását, akinek mandátuma tavasszal lejárt.

Putyin visszautasította az európai vezetők figyelmeztetéseit, miszerint Oroszország a következő évtizedekben megtámadhatja a kontinentális Európát.

„Nevetségesen hangzik nekünk, tényleg” – mondta.

A Fehér Ház és Donald Trump optimistán hangzott a közelmúltban a béketárgyalásokért tett diplomáciai nyomást illetően, de az európaiak többször is hangot adtak kételyeiknek azzal kapcsolatban, hogy Putyin valóban véget akar-e vetni a háborúnak.

szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője a második világháború utáni mentalitás fenntartásával vádolta Oroszországot. és az európai kontinenst olyan „befolyási övezetnek” tekinteni, amelyből szuverén nemzetek „kiszakadhatnak”.