Rubio méltatta az ukrajnai béketárgyalások „hatalmas előrehaladását”.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „példátlan előrelépés” történt az orosz-ukrán háború befejezését célzó, az Egyesült Államok által javasolt béketerv véglegesítéséről szóló tárgyalásokon.

Rubio azonban azt mondta, miután a svájci Genfben találkozott ukrán és európai tárgyalókkal, „még mindig van tennivaló”.

„A jelek arra utalnak, hogy Donald Trump elnök csapata hallgat ránk” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Ukrajna és európai szövetségesei aggodalmát fejezték ki a kiszivárgott javaslat miatt, amelyet Oroszország és Vlagyimir Putyin üdvözölt a rendezés „alapjaként”. Zelenszkij szerint Ukrajna „nagyon nehéz választás előtt állhat: vagy elveszíti státuszát, vagy kockáztatja kulcsfontosságú partnereinek elvesztését”.

Rubio vasárnap késő este újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a tárgyalócsapatoknak „nagyon jó napjuk volt” Genfben.

Elmondta, hogy a fő cél az volt, hogy megpróbálják leszűkíteni a 28 pontos amerikai terv „nyitott tételeit” – és ezt az érintett felek „jelentős mértékben” elérték.

Amerika legkiválóbb diplomata azonban hozzátette, hogy minden végleges megállapodásról az ukrán és az amerikai elnöknek kell megállapodnia – mielőtt a csomagot Oroszországba küldhetnék -, és van még mit dolgozniuk néhány dolgon.

Több sajtóorgánum közölte, hogy láttak alternatív tervet Kijev európai szövetségeseitől, élükön az Egyesült Királysággal, Franciaországgal és Németországgal. A BBC nem látta a dokumentumot, Rubio pedig tagadta, hogy bármit is tudott volna a létezéséről.

Korábban vasárnap Trump azzal vádolta az ukrán vezetőket, hogy „nulla nagyra értékelik” az Egyesült Államok erőfeszítéseit az orosz-ukrán háború befejezésére.

Az amerikai elnök azt is jelezte, hogy Európa – ahol Kijevnek van néhány hűséges szövetségese – továbbra is Oroszországtól vásárol olajat.

Moszkva nagymértékben támaszkodik olaj- és gázexportjára, hogy továbbra is finanszírozza az ukrajnai háborút.

A genfi ​​tárgyalások középpontjában az amerikai tervezet áll, amelynek kiszivárgott változata magában foglalja az ukrán csapatok kivonását a keleti donyecki régió jelenleg általuk ellenőrzött részeiből, valamint Donyeck de facto orosz ellenőrzését, valamint a szomszédos Luhanszk régiót, valamint a 2014-ben Oroszország által annektált déli Krím-félszigetet.

A jelenlegi harcvonal magában foglalja az ukrajnai déli Herszon és Zaporizzsja régiók határainak befagyasztását is. Mindkét területet részben Oroszország megszállta.

Az amerikai terv 600 000 főre korlátozza az ukrán hadsereg létszámát – a jelenlegi mintegy 880 000 főről.

Lényeges, hogy a tervezetben szerepel Ukrajna azon kötelezettségvállalása, hogy nem kíván NATO-tagságot vállalni. Ehelyett Kijev „megbízható biztonsági garanciákat” kap, amelyekről nem közöltek részleteket.

A dokumentum szerint „várható”, hogy Oroszország nem támadja meg szomszédait, és a NATO nem terjeszkedik tovább.

A tervezet azt is javasolja, hogy Oroszország „integráljon vissza a globális gazdaságba” a szankciók feloldásával és Oroszország felkérésével, hogy csatlakozzon újra a világ legerősebb nemzeteit tömörítő G7-csoporthoz, így az ismét a G8.

Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy 20%-át tartja ellenőrzése alatt, és csapatai a súlyos veszteségek ellenére lassan haladnak előre a hatalmas frontvonalon.

Trump jövő csütörtökig adott Ukrajnának a javaslat elfogadására.

Ezután azonban azt mondta, hogy ez nem az ő „végső ajánlata” Kijevnek, miután Ukrajna európai, kanadai és japán szövetségesei aggodalmát fejezték ki.

Rubio pedig azt mondta vasárnap újságíróknak, hogy „nagyon optimista, hogy nagyon hamar odaérünk, nagyon ésszerű időn belül”, legyen az csütörtök, más napok vagy a jövő hét hétfője.