Türkiye a COP31 házigazdája lesz, miután megállapodást kötött Ausztráliával
Matt McGrathKörnyezetvédelmi tudósító a COP30-on Belémben, Brazíliában
A COP31 klímatalálkozóra várhatóan most kerül sor Ausztrália után Türkiye lemondott az éves rendezvény házigazdájáról.
Az ENSZ szabályai szerint a COP 2026-os rendezési joga Nyugat-Európát, Ausztráliát és egy csoport más országot illeti meg.
Konszenzust kellett elérni, de egyetlen ország sem volt hajlandó eleget tenni. Ausztrália most beleegyezett, hogy támogatja a török ajánlatot, cserébe azért, hogy miniszterük elnököljön a tárgyalásokon a brazíliai COP30 tárgyalásai után.
Ez a szokatlan elrendezés meglepte a megfigyelőket. Normális, hogy a COP elnöke a fogadó országból származik, és még várni kell, hogyan fog működni ez az új partnerség a gyakorlatban.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök az Australian Broadcasting Corporation-nek (ABC) adott interjúban „kiemelkedő eredménynek” nevezte a Törökországgal kötött megállapodást, megjegyezve, hogy a csendes-óceáni kérdések „elülső helyen és középpontban” lesznek.
Azt is elmondta, hogy beszélt James Marape pápua új-guineai miniszterelnökkel és Rabuka Fidzsi-szigetek miniszterelnökével.
Ám Justin Tkachenko pápua-új-guineai külügyminiszter az AFP hírügynökségnek azt mondta: „Nem vagyunk mindannyian boldogok. És csalódottak, hogy ez így végződött”.
A Salamon-szigetek vezetője, Jeremiah Manele korábban azt mondta az ABC-nek, hogy „csalódott” lenne, ha Ausztrália nem biztosítaná az eseményt.
Mindazonáltal a brazíliai Belemben a COP30-on ülésező országok megkönnyebbülnek, hogy megállapodás született, mivel a helyszínnel kapcsolatos megegyezés hiánya az ENSZ számára kínossá vált.
Ausztrália keményen igyekezett megtartani a klímacsúcsot Adelaide városában, azzal érvelve, hogy a találkozó társgazdája lesz azokkal a csendes-óceáni szigetállamokkal, amelyek a leginkább érzékenyek az éghajlatváltozásra és az emelkedő tengerszintre.
Törökország, amely felajánlotta, hogy Antalya városában rendezi meg a COP31-et, úgy érezte, jobb a házigazda igénye, mivel 2021-ben félreállt, és lehetővé tette az Egyesült Királyság számára, hogy Glasgow-ban rendezze meg a találkozót.
Ha egyetlen ország sem egyezne bele a kompromisszumba, a találkozót a németországi Bonnban, az ENSZ klímaügynökségének központjában tartják.
A COP30-on folytatott megbeszélések eredményeként úgy tűnik, hogy kompromisszum született.
Ez magában foglalja a zsaru előtti találkozókat, amelyeket egy csendes-óceáni szigeten tartanak, míg a fő eseményt Törökországban tartják. Ausztrália klímaminisztere, Chris Bowen lesz az elnök.
„Természetesen nagyszerű lenne, ha Ausztrália megkaphatná az egészet, de nekünk nincs meg az egész” – mondta Bowen úr az ausztrál képviselet előtt, Belemben.
„Ez a folyamat konszenzuson működik, és a konszenzus azt jelenti, hogy ha valaki tiltakozik az ajánlatunk ellen, az le fog esni.”
„Ez 12 hónapot jelentene vezetés hiányában, COP-elnök vagy terv nélkül, ami felelőtlenség lenne a multilateralizmus szempontjából ebben a kihívásokkal teli környezetben.”
Bowen úr úgy véli, hogy működne egy olyan COP-elnök, aki nem a fogadó országból származik, és jelentős jogkört tartana fenn a közgyűlés elnöki tisztére.
„A tárgyalások COP-elnökeként a COP elnökségének minden jogosítványa meglesz, hogy tárgyalásokat folytassak, lebonyolítókat nevezzenek ki, szövegtervezeteket készítsek, fedőhatározatokat hozzak ki” – mondta.
A BBC-nek megerősítette, hogy Türkiye elnököt is kinevez, aki irányítja a helyszínt, szervezi a találkozókat és a menetrendeket.
Ausztrália felemelkedése kínos lenne Albanese úr kormánya számára, miután hosszan és keményen lobbizott a nyugat-európai csoport többi országának támogatásáért.
A kompromisszumot a COP30-ra itt összegyűlt több mint 190 országnak ratifikálnia kell.
Tekintettel a kompromisszum megkötésének nehézségeire, nem valószínű, hogy lesz ellenvetés.