Ukrajna szövetségesei aggodalmukat fejezték ki a háború befejezésére irányuló amerikai tervek miatt

Ukrajna szövetségesei aggodalmukat fejezték ki az orosz-ukrán háború befejezésére irányuló amerikai tervek miatt, mondván, hogy a javaslattervezetek „olyan alapot jelentenek, amely további munkát igényel”.

A dél-afrikai G20-csúcson kiadott közös nyilatkozatban kijelentették, hogy a terv „fontos elemeket tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek lesznek az igazságos és tartós békéhez”, de felhívták a figyelmet az ukrán fegyveres erők határaival és korlátaival kapcsolatos aggodalmakra.

Ez egy nappal azután történt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Kijevre nyomás nehezedik, hogy elfogadja a tervet, amit „történelmünk egyik legnehezebb pillanatának” neveznek – aminek részletei Moszkvának kedvezően szivárogtak ki.

Donald Trump amerikai elnök november 27-ig adott Ukrajnának a 28 pontos terv elfogadására, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig azt mondta, hogy ez lehet a rendezés „alapja”.

A szombati közös nyilatkozatot Kanada, Finnország, Franciaország, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Németország és Norvégia vezetői írták alá. Az EU két vezető tisztviselője is aláírta.

A nyilatkozat szerint: „Készen állunk a jövőbeli béke fenntarthatóságának biztosítására. Egyértelműen valljuk azt az elvet, hogy a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni.

„Aggodalommal tölt el bennünket az ukrán fegyveres erőkre vonatkozó javasolt korlátozások is, amelyek sebezhetővé tennék Ukrajnát a jövőbeli támadásokkal szemben.”

Hozzátette: „Az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos elemek végrehajtásához az EU, illetve a NATO-tagok beleegyezése szükséges”.

Masszívan kiszivárogtatott amerikai béketerv Felajánlotta az ukrán csapatok kivonását a jelenleg általuk ellenőrzött keleti donyecki régióból, valamint a Donyeck de facto orosz ellenőrzése alatt álló részeiről, valamint a szomszédos Luhanszk régióból és a 2014-ben Oroszország által annektált déli Krím-félszigetről.

A jelenlegi harcvonal magában foglalja az ukrajnai déli Herszon és Zaporizzsja régiók határainak befagyasztását is. Mindkét területet részben Oroszország megszállta.

Az amerikai tervezet 600 000 főre korlátozná Ukrajna haderejét, európai harci gépek pedig a szomszédos Lengyelországban állomásoznának.

Kijev „megbízható biztonsági garanciákat” kap majd a tervben, bár részleteket nem közöltek. A dokumentum szerint „várható”, hogy Oroszország nem támadja meg szomszédait, és a NATO nem terjeszkedik tovább.

Azt javasolta, hogy Oroszország „visszaintegráljon a globális gazdaságba” a szankciók feloldásával, és felkérje Oroszországot, hogy csatlakozzon újra a világ legerősebb nemzeteit tömörítő G7-csoporthoz, így azt visszafordítanák a G8-ba.

Pénteken Trump azt mondta, Zelenszkijnek „tetszenie kell” az amerikai javaslatoknak, különben Ukrajna és Oroszország folytatja a harcot.

A nap elején az ukrán vezető szigorú figyelmeztetésben részesítette a nemzetet, hogy az ország „nagyon nehéz választás előtt állhat: vagy elveszíti presztízsét, vagy kockáztatja kulcsfontosságú partnerek elvesztését”.

„A mai nap történelmünk egyik legnehezebb pillanata” – tette hozzá Zelenszkij, és megígérte, hogy „konstruktív” együttműködést fog folytatni az amerikaiakkal a terven.

Zelenszkij szombaton bejelentette, hogy irodája vezetője, Andrij Jermak vezeti Ukrajna tárgyalócsoportját.

Kijev erősen függ a fejlett amerikai fegyverek készleteitől, beleértve a légvédelmi rendszereket, valamint a Washington által biztosított hírszerzési adatoktól az orosz légicsapások ellen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken megerősítette, hogy Moszkva megkapta az amerikai tervet – de közölte, hogy a részleteket nem tárgyalták meg a Kremllel.

Hozzátette, Moszkva hajlandó „rugalmasságot mutatni”, de kész a harcra is.

Putyin 2022 februárjában indított teljes körű inváziót Ukrajna ellen.

Az elmúlt hónapokban az orosz csapatok lassan előrenyomultak Ukrajna délkeleti régiójába – bár súlyos harci veszteségekről számoltak be.