Valóságos volt a puccs vagy „álság”?

A katonai megszállás Bissau-Guineában nem újdonság. A nyugat-afrikai ország legalább kilenc kísérletet és sikeres puccsot élt át azóta, hogy 1974-ben elnyerte függetlenségét Portugáliától.

Ám amikor múlt szerdán katonai tisztviselők bejelentették, hogy átvették az ország irányítását, néhány elemző és politikai szereplő szkeptikus volt.

A puccshoz minden szokásos kellék megvolt: az elnöki palota közelében lövések hallatszottak, az elnököt – Umaro Sissoko Mbalot – letartóztatták, a katonák pedig beszédet tartottak az állami televízióban.

Ennek ellenére az incidens egyéb körülményeit is megkérdőjelezték, Ousmane Sonko szenegáli miniszterelnök és Goodluck Jonathan volt nigériai elnök csatlakozott azon hangokhoz, akik szerint a hatalomátvételt Mbalo tervezte.

És hogy a dolgokat bonyolítsa, a katonaság ragaszkodott a BBC-nek ahhoz, hogy elfoglalták az országot, de elítélték a „puccs” szó használatát.

A Junta vezetői elmondták, hogy azon dolgoznak, hogy meghiúsítsák a meg nem nevezett politikusok összeesküvését, akik „egy jól ismert drogbáró támogatását élvezték”, hogy destabilizálják a kábítószer-kereskedelem központjaként ismert országot.

Mindössze három nappal a katonai hatalomátvétel előtt a bissau-guineaiak szavaztak az elnökválasztáson. Az 53 éves Mbalo a második ciklusért indult, legközelebbi kihívója pedig Fernando Dias da Costa volt.

Díazt Domingos Pereira volt miniszterelnök támogatta, aki eredetileg a legfőbb ellenzéki párt, a PAIGC nevében indult az elnöki posztért. Pereirát azonban kizárták a versenyből, miután a hatóságok későn nyújtották be a papírjait.

A választás eredményét csütörtökön, a puccs másnapján kellett volna kihirdetni.

Miután lövéseket hallott a fővárosban, Bissauban, Mbalo a Jeune Afrique francia híroldalnak elmondta, hogy egyenruhások tartóztatták le az elnöki palotában..

Katonai tisztviselők jelentek meg az állami televízióban, és bejelentették, hogy menesztették az elnököt az ország destabilizálására irányuló összeesküvés meghiúsítása miatt. A katonaság felfüggesztette a választási folyamatot, és megakadályozta a szavazási eredmények közzétételét.

Egy rövid telefonhívásban Embalo azt mondta a France 24-nek: „Leváltottak.”

Másokat is őrizetbe vettek, köztük Pereira, Boche Kande belügyminisztert és Biagu Na Natan hadsereg főnökét.

A Választási Bizottság székházát támadás érte, és egy tisztviselő azóta felfedte, hogy balaklavát viselő fegyveresek tönkretették a papírokat és eredményeket tároló számítógépes szervert – ami azt jelenti, hogy a választási eredményeket nem tudták nyilvánosságra hozni.

Ellenzéki pártok, civil szervezetek és nyugat-afrikai szövetségesek politikusai szkepticizmusukat fejezték ki a hadsereg bejelentésével kapcsolatban.

Embalo egy szenegáli katonai járattal a szomszédos Szenegálba repült, miután csütörtökön kiengedték az őrizetből – ezt a részletet Flavio Batika Ferreira, a PAIGC tisztviselője gyanúsnak találta.

„Ahogyan elhagyta Bissau-Guineát, mint egy turista a családjával és a holmijával minden akadály és ellenállás nélkül… mindez azt mutatja, hogy nem puccsról volt szó, mert mindannyian tudjuk, hogyan működik a puccs” – mondta a BBC-nek Ferreira, aki egykori parlamenti képviselő.

Az afrikai puccsok elmúlt öt évében egyetlen elűzött vezető sem hagyhatta el olyan gyorsan az országot, mint Mbalo.

Egyes elemzők azonban azt nyilatkozták a BBC-nek, hogy a bissau-guineai hadsereg úgy érezhette, hogy Mbalo mielőbbi repülésének engedélyezése simább átmenetet eredményez.

Goodluck Jonathan, Nigéria volt elnöke is megkérdőjelezte a puccsot, mondván, egy államfő általában nem beszélhet telefonon a külföldi médiával katonai megszállás alatt.

„Ami Bissau-Guineában történt, nem puccs volt… jobb szó híján hivatalos puccsnak mondanám” – mondta újságíróknak a volt elnök, aki a bissau-guineai választásokat figyelő csapat tagja volt.

Jonathannak igaza van, a leváltott vezetőkről általában nem ismert, hogy kommunikálnak a külvilággal letartóztatásaik során. De vannak kivételek – Gabon volt elnöke egy videót forgatott, amelyben a 2023-as menesztése után támogatásra szólította fel „barátait a világ minden tájáról”..

Horta N’Tam tábornok Bissau-Guinea új katonai vezetőjévé való kinevezése gyanút keltett, mivel a tábornokot Mbalo közeli szövetségesének tekintették.

Mbalo nem reagált a puccs megszervezésével kapcsolatos vádakra.

A kritikusok régóta vádolják Mbalót azzal, hogy puccskísérletet akart kitalálni a nézeteltérések elfojtására – a vádakat a volt vezető tagadja.

Azt mondja, összességében három hatalomátvételi kísérletet élt túl. 2023 decemberében, egy ilyen puccs-összeesküvés utánEmbaló feloszlatta az ellenzék által uralt parlamentet. Azóta Bissau-Guineának nincs ülő törvényhozó testülete.

Egyes civil társadalmi szervezetek azzal vádolták Mbalót, hogy a múlt heti puccs lebonyolításával akadályozta meg a kedvezőtlen választási eredmények közzétételét.

Ryan Cummings politikai elemző szerint az elnök korábbi lépései Mintha a választásokat egy évvel elhalasztanák – Ilyen kételyek táplálkoztak. Ugyanakkor az is „nagyon valószínű”, hogy a fegyveres erők függetlenül léptek fel a politikai patthelyzet elkerülése érdekében, mivel Mbalo és Dias is azt állították, hogy megnyerték a választást – mondta Cummings a BBC-nek.

Beverley Ochieng, a Control Risk hírszerző ügynökség nyugat-afrikai elemzője is elismerte a puccs körüli szkepticizmust.

Ugyanakkor azt mondta, hogy a politikai elit között kialakult feszültség, valamint az a döntés, hogy Pereirát kizárják az elnökválasztási versenyből, „valószínűleg hozzájárultak a katonai beavatkozáshoz”.

N’Tum tábornok, korábban a hadsereg vezérkari főnöke letette az elnöki esküt, és várhatóan egyéves átmeneti időszakig hatalmon marad.

A tábornok 23 miniszterből és öt államminiszterből álló új kabinetet nevezett ki.

Embalo viszont elhagyta Szenegált Kongó-Brazzaville felé. Szenegáli és Bissau-guineai források szerint azért lépett ki, mert felháborította, hogy a szenegáli kormányfő „álságnak” nevezte a puccsot.

Dias, aki azt mondta, hogy elkerülte a letartóztatást a puccs napján, menedékjogot kapott Nigériában.

Több száz tüntető vonult az utcákra szombaton, hogy Perera szabadon bocsátását követeljék. Sürgették a hatóságokat a választási eredmények közzétételére is.

Ezenkívül három civil társadalmi csoport általános sztrájkra és polgári engedetlenségi kampányra szólított fel a „választási igazság” helyreállítása érdekében.

A reakciók azonban vegyesek voltak, néhány lakos dicsérte a hadsereget, és a rendezett átmenetben reménykedett.

„Nem vagyok ellene a katonai uralomnak, amíg javítják az ország életkörülményeit” – mondta Sankar Gassama a BBC-nek.

Ferreira volt parlamenti képviselő „izgalmasnak” nevezte az országban uralkodó légkört.

„Senki sem tudja, mit hoz a jövő Bissau-Guinea számára” – mondta.

Ines Silva további tudósítása